A hétvége fővédnöke, Dr. Rétvári Bence, államtitkár péntek délután tartott előadást, szombaton pedig többek között Dr. Hoffman Tamás, polgármester és Dr. Simicskó István, államtitkár beszélt arról, mit jelent nekik a lelki egyensúly, mit tehetnek politikusként azért, hogy az állampolgárok jobban érezzék magukat a hétköznapokban. Szarka Istvánné, az „Asszonyok a nemzet egységéért” mozgalom elnöke azt emelte ki, a nőknek milyen nagy felelőssége volt a rendszerváltást követő években és mennyire fontos, hogy ma is szerepet vállaljanak az ország jövőjének alakításában. Karacs Ágnes, a Sapientia Főiskola és a Corvinus Egyetem oktatója és Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió műsorvezetője arról beszélgettek, nem szabad egyöntetűen elutasítani a médiát, hanem a megfelelő formában, a megfelelő cél érdekében használni kell. A katolikus vagy tágabb értelemben keresztény közösségnek a jelen eszközeivel kell tudni eladni az egyházat, hiszen a minket formáló tömegkommunikációs környezet határozza meg a fiatalok mindennapjait, így annak eszközeivel lehet őket leghatékonyabban megszólítani. Kerényi Lajos plébános atya meglepően szórakoztató elődadásában azt hangsúlyozta, hogy nem szabad búsnak, elkeseredettnek lennünk. Újra fel kell fedezzük magunkban a hit gyógyító erejét, hogy a kereszténység talpra állíthassa a megtépázott társadalmat is. Csillag Péter és Csillag Éva – a Molnár-C. Pál hagyaték gondozásáért kitüntetett művészházaspár – az életüket és hitüket meghatározó történeteket meséltek a hallgatóságnak. Elmondták, milyen fontos, hogy házastársakként rengeteg közös élmény birtokosai, és azt is halva született gyermekük nem fájdalom forrása, mert életük részévé tették, így olyan, mintha velük lenne. Dr. Kállay Emil atya, aki a hétvégét záró szentmisét is tartotta, meghívott beszélgetni egy nyolcgyerekes házaspárt, Czifra Andrást és Koronczai Gyöngyit. Házasságuk különlegessége abban áll, hogy egészen más családi gyökerekkel rendelkeznek. András vallásos, míg Gyöngyi ateista szülők gyermekeiként nőtt fel. Mind a szülők, mind a házaspár nyitottsága kellett ahhoz, hogy a nagy kulturális különbségeket át tudják hidalni, és nagycsaládos szülőkké váljanak. Emil atya zárszavában azt hangsúlyozta, szükség van a közösségekre és különösen a keresztény közösségekre, mert azok nélkül könnyen egyedül maradhatunk gondjainkban; a fiatal házasoknak is szükségük van arra, hogy hasonló gondokkal küzdő kortársaikkal meg tudják beszélni a problémáikat és lássák, nem feltétlenül egyedi helyzet az övék.
|
|
|
|
|
|
|
|
