Milyen volt a részvételi arány az idei helyhatósági választások alkalmával, és mekkora ez a szám a négy évvel ezelőtti tükrében?
Az október harmadikai szavazáson a részvételi arány meghaladta az 53 százalékot, amely az országos átlagnál magasabb érték. A négy évvel ezelőtti részvételhez képest azonban jóval alacsonyabb, hiszen akkor a választópolgárok 63 százaléka jelent meg az urnáknál.
Történt valamilyen rendkívüli esemény a szavazás ideje alatt?
Szerencsére ezúttal semmilyen rendkívüli eset nem zavarta meg a kerületben folyó szavazást, de mos is akadtak olyanok, akik szerették volna megzavarni a választás menetét. A gondot inkább az jelentette, hogy nagyon sok szavazatszámláló bizottsági tagunk megbetegedett, így az utolsó pillanatig folyamatosan tartalék tagokat kellett berendelnünk. Ezúton is szeretném megköszönni minden bizottsági tagnak az áldozatos munkát, hiszen sokan szabadságukat feláldozva jöttek be, hogy mindenhol biztosítani tudjuk a mozgóurnás szavazást is.
Melyek a további teendők, és mikor állhat föl az új képviselő-testület?
A jogszabály nyolc napos átadás-átvételi időszakot ír elő a polgármesterek részére, ez alatt kell átadni a polgármesteri munkakört. Ha jogerőssé válik a választási eredmény, a választás napjától számított 15 napon belül a képviselőknek meg kell tartaniuk az alakuló ülést, ahol kiosztásra kerülnek a mandátumok. Ettől kezdve működik az önkormányzat képviselő-testülete. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, de a korelnök vezeti. A helyi választási bizottság elnöke ismerteti a jogerős eredményt, majd egyenként átadja a képviselők megbízólevelét. Elsőként a polgármester teszi le esküjét, őt követi a 24 képviselő. Az alakuló ülésen a polgármester illetményéről is döntenek.
