Éhező magyar gyerekek Kárpátalján

Kárpátalján 6–9 gyerekes magyar családok is vannak. Nem tudni, milyen egészséges életre nőnek fel, mert tejet, tejterméket szinte egyáltalán nem fogyasztanak. A hús pedig nemcsak ritka vendég, de szinte nem is ismerik. Jó esetben is valami szójával töltött fasírozott-féle kerül az asztalra még az iskolai ebédlőkben is. Szomorú tapasztalatom volt, hogy a vendégségbe Magyarországra hozott kárpátaljai gyerekcsoport ebédnél a tányérján hagyta a húst, mert szokatlan volt, szinte nem is ismerték. Magyarországon is sokszor elhangzik, hogy itthon is jócskán van éhező gyerek. Lehet. De a szülők hibájából, akik a segélyeket elisszák, nem a gyerekre fordítják. A rászoruló gyerekek nemcsak segélyben, de ingyenes iskolai étkeztetésben is részesülnek Magyarországon. Kárpátalján a gyerekek zöme nem reggelizik otthon, csak az iskolában kapja be a tízóraiját. Ha megkérdeztem egy osztályt Kárpátalján, hogy mit reggeliztek vagy mit hoztak tízóraira, többnyire azt válaszolták, hogy bundás kenyeret. Nem egy alkalommal jártam olyan családnál, ahol még egy falat kenyér se volt otthon, s az alapítványunk segélyéből szalasztották el a gyereket kenyérért. S a napi étel? Többnyire tésztaféle vagy valamilyen főzelék. Persze üresen, hús nélkül. Húsz éve végzek szeretetszolgálatot a kárpátaljai gyerekek körében a Szent Adalbert Misszió Alapítvány keretei között. Hajdanában 170 busznyi gyereket hoztunk át Magyar¬országra kétheti vendégeskedésre. Ma már erre nincs pénzünk. Az utóbbi három évben harmadára csökkent a beérkező adományok értéke. Most néhány iskolában a legszegényebb gyerekek étkezéséhez járulunk hozzá, illetve a sokgyerekes családoknak viszünk segélyt. Bizony, szerény mértékben. Ha módjukban áll, kérem, támogassák szeretetszolgálatunkat. Átányi László tanár Szent Adalbert Misszió Alapítvány 1119 Budapest, Etele út 23. Számlaszámunk: 10201006-50015676-00000000