Gellért Udvarház - a végtelenül egyszerű, de finoman elegáns épület a Feneketlen-tó partján

Az épületet, melyet Gellért udvarháznak is hívnak tervezője Martonosi Baráth Lajos Art deco stílusban álmodta meg - a harmincas években ez volt az egyetlen épület a Feneketlen tó partján. Martonosi Baráth Lajosnak már igen nagy gyakorlata volt az udvarházak tervezésében, hiszen az ő elképzelése alapján készült a Bocskai úti Lenke Udvar, az Edömér utcai Béke udvar is - ezek a házakat egy időben, 1931-ben emelték a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára. Scheffer Lívia, a ház egyik lakója már húsz éve vezeti kortárs galériáját a ház földszintjén. Mikor egy évtizeddel ezelőtt New Yorkból hazatérve megtudta, hogy egy tágas lakást árulnak az első emeleten, nem habozott sokáig - megvette a csodás ingatlant. A 100 nm-es lakásra szükség is volt, hiszen nemcsak a sok szép festménynek és szobornak kellett a hely, hanem a gyerekeknek és az unokáknak is el kell férnie alkalmanként a családi ebéd alkalmával. A tulajdonos mind a galériához, mind a választékos ízléssel berendezett lakáshoz nagyon kötődik, de talán amire mégis a legbüszkébb, az a festői szépségű borostyánzuhatag, amely a galériától indulva felkúszik egészen az első szinten lévő lakásáig. A hat emeletes épületet belül körfolyosós lépcsőház, kívül pedig körbefutó elegáns erkélyek díszítik - a belmagasság 3.20 méter, és nemcsak padlás, pince, mosókonyha, de még két műteremlakás is van benne. A látogatót egy gyönyörű eredeti fekete vaskapu fogadja, és az emeletre igyekvő lakókat, látogatókat egy szintén patinás kazettás nyitott lift szállítja. Lívia szakmáját tekintve eredetileg vegyész, azonban a művészet iránti szeretet később egészen a műalkotások gyűjtéséig sodorta. Régi vágya volt, hogy a lépcsőházat a régi eredeti állapotába állítsa vissza. A gázcsövek felújításakor a földszinti teret sikerült szépen helyrehozatni: a bordó -drap márvány járólap és a fali rózsaszín-fehér kazetták mind a régi színvilágot és a múltat idézik. A galériatulajdonos egy igazi 'lépcsőházi kiállítást' hozott létre a földszinten, ahol a falon lévő kazettákba a házról készített eredeti korabeli fotókat és tervrajzokat helyezte el. A régi dokumentumokat részben a levéltárból szerzett be, több fotót és tervrajzot pedig a ház 'őslakói'ajándékozták neki. A kiállítás olyan érdekes fotókat is tartalmaz, amiből például az is kiderül, hogy régen a tó majdnem egészen a Gellért Udvarig elért, sőt voltak olyan sportemberek is a házban, akik a Feneketlen-tavi teniszezés után átúszták a tavat és úgy érkeztek meg az otthonukhoz. Lívia örömére a tárlat folyamatosan gyűlik, ugyanis a lakók sorra hozzák a régi emlékeket, ami aztán szintén 'beépül az folyosó falaiba'. 'Sok szép dokumentumot, korabeli fényképeket kaptam a szomszédos Béke udvar számomra legkedvesebb lakójától, a mindig derűs Irénkétől. Az ő férje volt Pathy-Nagy Lajos (1926-1985) grafikus-és festőművész: feltett szándékom, hogy műveiből kiállítást rendezek a galériámban. Remélem 'korridor galériám' egyszer majd felér a hatodik emeletig.' - fogalmaz a galerista. Az épület belső udvarán hét szomszéd házzal osztozik a Gellért udvar, ahol régen kert és gyerekjátszótér volt homokozóval és szökőkúttal - ma gesztenyefák díszítik és egy szobor áll a közepén. A fekvő női aktszobor sok évig a szomszéd ház pincében 'bújt el', várta hogy újra felfedezzék és visszakerüljön eredeti helyére. 'A szökőkút visszaállítása lenne az egyik legnagyobb álom' - mondja Shceffer Lívia, aki teljesen beleszeretett a 100 nm-es teljesen szimmetrikus lakásába, és abba a végtelen egyszerűségbe és eleganciába, amelyet az Art deco képvisel. 'Nekem a foglalkozásom miatt gyöngém a szépség és ez valóban nagyon csodás épület - ráadásul más miatt is jó itt élni: a háznak egy tüneményes 'házmester-párosa is van'. - meséli. A Kosztolányi Dezső tér 4. számú épületében igen nagy lakások vannak, minden szintjén három lakás található, a hét oldalsó 150-150, a középső pedig 100 nm. A Gellért Házban összesen 18 közösség él, több gyerekes család is, de van még néhány idősebb lakó is. A ház méltán nevezhető művészháznak, hiszen a lakóközösség olyan nagyszerű elmékkel büszkélkedhet, mint Bot Teréz színésznő, Kalmár András író, Csepeli Pálma festőművész, Farkas Emese festő-restaurátor, Szöllőssy Enikő szobrászművész, vagy Scheffer Lívia férje Kovács-Gombos Gábor festőművész. A házat utoljára tíz éve újították fel, a mostani lépcsőház-renoválása azonban annyira fellelkesítette a ház lakóit, hogy eltervezték idővel a többi szintet is felújítják, hogy az ismét régi fényben pompázhasson. Lívia évek óta kihasználja a környék adta lehetőségeket, szerinte a tó és a csodás park nyújtotta szépséget minden korban és minden évszakban ki lehet használni: korábban futott is a tó körül, de ma is minden nap két-háromszor körbesétálja a Feneketlen-tavat, miközben szemrevételezi a békákat, megeteti a kacsákat, gyakran még denevérkutatókkal is összetalálkozik - és persze nagymamaként ha teheti unokáit is ide viszi kacsákat etetni és játszani. Scheffer Lívia szerint a ház melletti tó és park nyújtotta szépséget minden évszakban lehet csodálni: egy csöndes kora reggeli napfényes séta során ugyanúgy, mint amikor az esti városi világításban körbesétálja a Feneketlen-tavat, miközben szemrevételezi a békákat, megeteti a kacsákat és gyakran még denevérkutatókkal is összetalálkozik.