Magyarországon több ezer állat él télen-nyáron, tikkasztó hőségben és a mínuszokban is az utcákon, azonban csak kis részük kerül végleges gazdájához. Mogyinak és kicsinyeinek azonban szerencséjük volt. Az Orpheus Állatvédő Egyesület ugyanis bejelentés után találta meg Szeged egyik kertvárosában a macska nagyságú csivava keverék kutyát, aki a befogás előtt egy nappal szülhette meg kiskutyáit. A három kölyökből egy a kiérkezéskor már sajnos nem élt, de a többi kicsi és anyukájuk megmenekült - a zord hidegben kevés esélyük lett volna csak a túlélésre. Az anyakutya, aki jól tűri a viszontagságokat termete és színe miatt kapta a 'Mogyi' nevet.
Általában a menhelyeken őrzött állatok nagy része idővel gazdára talál, vannak azonban olyanok is, akik 4-5 évig - tehát majdnem a fél életükön keresztül - várnak új otthonukra, vagy talán soha nem találják meg végleges családjukat. A több ezer sintértelepeken élő kutya sorsa viszont az elaltatás.
A telep vezetője, Kincses Imre szerint az új társ kiválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy a kiválasztott kutya az adott körülmények között jól érezze majd magát - szempont tehát az eb mérete, neme, életkora, mozgásigénye, és persze habitusa, lelki beállítódása is.
Kincses Imre többször látott olyan esetet, amikor kutya és gazda első látásra szó szerint kiválasztotta egymást, persze ettől függetlenül még megfontoltan kell dönteni. Sokan azt gondolják állatkínzás kutyát lakásban tartani. A szakember azonban azt mondja, a kutya teljes mértékben jól érezheti magát lakásban is. A családtagokkal való boldog együttlét kielégíti az igényeit, nem kell futkorásznia egész nap, a lényeg hogy szeressék őt. Persze ha van kert, akkor az még jobb - fogalmaz.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a menhelyi kutyák általában hálásabbak, hiszen nehezebb körülmények közül kerülnek ki és a gondoskodást többszörösen meghálálják. A menhelyi ebeknél azonban fokozottabban kell ügyelni az újabb szökési kísérletekre. Ha valaki nem foglalkozik a kuktájával az csavargásra vágyik, ha a kutya szökős, azt is lehet orvosolni.- meséli a Kincses Imre.
Abban viszont, hogy fajta tiszta vagy keverék kutyát válasszunk a hozzáértők egy véleményen vannak - szerintük ugyanis a keverékek között legalább annyi nagyon szép, egészséges és okos kutya van, mint a fajta tiszták esetében.
Egyre több magyar család tart négylábút, a hozzáértők szerint ez sajnos az utcán kóborló állatok számból is leszűrhető. Az emberek általában kedvelik a négylábúakat, de sokan nincsenek tisztába azzal, hogy bár jelenlétük hihetetlen örömet és boldogságot jelent a családban, de tartásuk felelősséggel, kötelezettségekkel és munkával jár.
A telep, amely nyolc éve működik évente 80-90 kutyának találnak új otthont, az itt élő ebeket teljes körűen ellátja és gondozza. Az aktivisták az új, alkalmas gazda megtalálására is nagy gondot fordítanak - hiszen nem egyszer volt példa arra, hogy a leendő körülményeket az aktivisták személyesen ellenőrizték.
Bár az örökbefogadási eljárás egyszerű, a döntést azonban nagyon át kell gondolni, hiszen nem egy tárgyat, hanem egy új családtagot választunk magunknak. Ez az új kapcsolat szólhat akár egy egész életre - a kutya esetében mindenképpen.
Kincses Imre azt mondja az elmúlt egy évben sokkal több kóbor kutya mászkál az utcán, nem tudni, hogy ez a gazdasági válság miatt van így, vagy inkább a gondatlan gazdák nem figyelnek igazán oda négylábú barátjukra. A menhelyvezető azt mondja a sintértelepre került kutyákat azonban két hét után elaltatják. A menhely viszont nem altat, de a kutyák csak gyűlnek és gyűlnek, a telepen anyagi forrásai azonban korlátozottak.
A kutyások úgy tartják az egyik legfontosabb megelőzés az ivartalanítás, a megfelelő őrzés, chip beültetése és a jól védő kerítés kiépítése lenne - és csak abban az esetben válasszunk magunknak négylábú társat, ha valóban tudunk is róla gondoskodni. A temérdek magyarországi telephely közül ezen a menhelyen még így is több mint száz kutya maradt, a sintértelepekről nem beszélve - és ezek az élőlények ugyanúgy szeretnének valahova és valakihez tartozni, ahogy mi emberek is.