A legújabb kutatások szerint megszűnt az ózonlyukképződés, sőt valamicskét még vastagodott is a vészesen elvékonyodott ózonpajzs a környezetvédelmi intézkedések bevezetése óta. Így kezdte beszámolóját Bibók Zsuzsanna a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetmegóvási és fejlesztési főosztályának vezetőhelyettese azon a sajtótájékoztatón amelyet a Nemzetközi Ózonvédelmi Konferencia zárásaként tartottak.
A találkozón a klímatechnikai és hűtőipar vezetői környezetvédelmi szakemberekkel vitatták meg az aktuális ózonvédelmi kérdéseket. 1987-ben született meg az úgynevezett Montreali jegyzőkönyv amely a hűtőgépekben és a klimatizálókban használt halonok, freonok és egyéb ózonkárosító kémiai vegyületek előállítását, felhasználását és kereskedelmét szabályozza. Jelenleg ez az egyetlen olyan környezetvédelmi megállapodás amelyet a világ valamennyi országa aláírt és a szabályozásokat úgy tűnik legtöbben be is tartják.
A konferencián elhangzott, nemzetközi felmérések szerint ennek köszönhetően, mintegy húszmillió bőrrákos megbetegedéssel kevesebb alakult ki világszerte az elmúlt tíz év során. A Föld felszínét egy nagyon vékony, 20-25 kilométer magasságban található ózonréteg védi az emberi szervezetre káros UV-B sugárzástól. A napsugárzás ezen összetevője a sejtek örökítőanyagát a DNS molekulát roncsolja, így alakít ki rákos megbetegedést, de sokszor a szürkehályog kialakulásának hátterében is ez húzódik.
A tanácskozáson jelen volt Antal. Z. László, az MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa aki egyebek között a napsugárzás káros hatásaira hívta fel a figyelmet. Mint elmondta a www. napsugarzas.hu isneretterjesztő portálon hasznos információkat gyűjtöttek össze a témával kapcsolatban. A pedagógusok egy komplex oktató programot is találhatnak, amelynek segítségével általános iskolai környezet vagy földrajz órán tehetik látványossá a Napról szóló tananyagot.
Kapcsolódó linkek:
Napsugárzás, UV előrejelzés
Hűtő-, és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
Éghajlati Enciklopédia oldala az ózonról
