Mint egy budai kerület polgármestere csalódással olvastam e sorokat. Ha ugyanis azt olvasom, hogy "a jobboldali vezetésű budai önkormányzatok" kérték fel az elnök urat beszéde megtartására, azt nem tenném szóvá. Ha viszont azt olvasom, hogy "a budai önkormányzatok", azzal már elvi kifogásaim vannak. A magyar nyelv szabályai szerint ez a megfogalmazás ugyanis az összes budai kerületet, beleértve a legnagyobbat és legnépesebbet, Újbudát is magába foglalja.
Ha pedig egyesek azt gondolják, hogy a XI. kerületet pusztán politikai okokból, választási eredmények alapján ki lehet rekeszteni a közös ünneplésből, meg lehet különböztetni a többi kerülettől, az számomra és Újbuda minden polgára számára elfogadhatatlan. Elég csak arra gondolnunk, hogy a Széna tér után itt folytak a leghevesebb harcok a budai oldalon, a Körtéri harcokban sokan az életüket vagy a későbbi megtorlások idején a szabadságukat adták Magyarországért. Az ő emlékük biztosan kötelez bennünket a közös megemlékezésre, a napi politikán való felülemelkedésre.
Hogy a fenti - feltehetően nyelvtani és szervezési - félreértést eloszlassuk, tisztelettel meghívtam minden budai polgármestert - Pokorni Zoltánt, Bús Balázst, Nagy Gábor Tamást, Láng Zsoltot és Szabolcs Attilát - a XI. kerületi önkormányzat szervezésében megtartandó koszorúzásra (október 23-án 10. órára a Szent Imre Kórház udvarára), ahol közösen helyezhetjük el virágainkat a forradalomban részt vevő orvosok és ápolók emlékére állított emléktáblánál.
Azt remélem, hogy öt, a forradalom idején még meg sem született, vagy akkor még gyermekkorát élő közszereplő képes lesz példát mutatni összefogásból és megegyezésből.
Molnár Gyula - Újbuda polgármestere (2008. 10. 17.)