Tóth László jogászt, és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogászt hívták meg az Újbudai Gondolatkör soron következő elemző-értékelő beszélgetésére. Az Antall József Alapítvány székházában tartott előadáson ezúttal a március 9-ei népszavazást vették alkotmányjogi górcső alá.
Előadása elején Tóth László sietett leszögezni, hogy a népszavazás és a kérdések felterjesztése alkotmányos keretek között zajlott le. A napi közéleti vitákra reagálva elmondta, statisztikai kutatásában arra jutott, hogy az emberek pontosan értik a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszközének működését és rendeltetését a magyar közjogi rendszerben.
Ha a feltett kérdések az állampolgárokat valóban érdeklő témákról szóltak - fejtette ki a jogász - megfelelő volt a részvételi arány. Példaként említette az 1997-es NATO népszavazást, amelyen az ideihez hasonló eredmények születtek.
Tóth László azt is hozzátette, habár az elmúlt 18 évben nem vitték túlzásba a népszavazásokat - amelyek mindegyike rendeltetésüknek megfelelően került felhasználásra - most mégis fenyegető veszélynek érzi, hogy 2006-2007-ben az Országos Választási Bizottsághoz beérkezett népszavazási kérelmek száma hatalmasat ugrott, a tavalyi évben pedig elérte az abnormális 400 fölötti számot. A jogász mégis bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság meg tudja védeni a népszavazás intézményét, hogy azt valóban csak indokolt esetben használják.
Szentpéteri Nagy Richard ugyanakkor arra figyelmeztetett, Nyugat-Európában a március 9-eihez hasonló népszavazás nem képzelhető el. A mostani kérdésekben azonban a magyar Alkotmány is szigorú, így szerinte itt sem lehetett volna ezt a népszavazást megtartani, közjogilag azonban nem érheti bírálat a döntést.
Az Alkotmánybíróság tehát törvényesen cselekedett - tette hozzá - de nagy politikai felelősséget vállalt. A hiba inkább a hatályos magyar Alkotmányban van, inkább ezt lehetne népszavazásra bocsátani - magyarázza a jogász.
A Nyugat-európai országokban ugyanis a népszavazások az alkotmányozással kapcsolatban merülnek fel, tehát egyöntetűen alkotmánymódosítási, vagy alkotmányozó kérdésekről szólnak. Itthon ezzel szemben a magyar Alkotmány megtiltja a burkolt és nyílt alkotmánymódosításra utaló kérdések feltevését, mert Magyarországon kizárólag az Országgyűlés alkotmányozhat.
A törvényhozás privilégiuma azonban nálunk a parlament és a nép között oszlik meg. Tehát míg Nyugat-Európában a nép alkotmányozhat, addig Magyarországon törvényt hozhat. Ez nagyon különös dolog - zárta le jogi fejtegetését Szentpéteri.
T. D. - ÚjbudaTV (2008. 04. 09.)
