Általános:
Kérek mindenkit, hogy az egyértelmű azonosítás céljából a megoldásokon a CSAPATNEVET feltüntetni szíveskedjen.
Az I. forduló eredményeit a honlap „Környezetvédelem Újbudán” címszava alatt találjátok.
Részletes megoldások
1. feladat
1. Mi az ózon?
c. három oxigénatomból álló molekula
2. Jó-e a földfelszíni „ózondús” levegő?
b. az ózon erős oxidáló hatású, irritálja a nyálkahártyát és fejfájást okozhat
3. Melyik nem üvegházhatású gáz?
b. nitrogén
4. A szén-dioxid vagy a szén-monoxid a mérgezőbb?
a. szén-monoxid nagyon mérgező, a szén-dioxid nem
5. Magyarország mikor írtuk alá a Kiotói Egyezményt?
c. 2002 júliusában
6. Melyik anyag kibocsátását korlátozták a Kiotói Egyezményben?
b. szén-dioxid
7. Mit nem tekintünk megújuló energiaforrásnak?
c. kőolaj
8. Mi az immisszió?
a. az immisszió a levegőben a levegő terhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentráció
9. Mi a napelem és a napkollektor között a különbség?
b. napelem áramot, a napkollektor meleg vizet állít elő
10. Van-e egészségkárosító hatása a szállópornak?
a. van, mert csökkenti a tüdő ellenállóképességét, és nyálkahártya-irritáló hatású
2. feladat
Az utazások kilométereinek ismeretében egyszerű számítással meg lehet határozni a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Csak a 3 csapattag által kibocsátott szén-dioxid mennyiségre voltunk kíváncsiak (vagyis hogy a csapat milyen mértékben járult hozzá a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez). Az autó vagy busz többi utasa stb. érdektelen számunkra.
A kisebb kibocsátású közlekedési eszköz választásánál természetesen a józan ész határán kell maradni. Pl.: gyalog majdnem mindenhová el lehet jutni, de mennyi idő alatt. Az eltérő utazási javaslatoknál valós lehetőségeket kell meghatározni, mert csak ezzel várható igazi eredmény. (Pl.: ha valakinek azt tanácsolom, hogy repülő helyett inkább vonattal menjem Bécsbe – elgondolkodik és remélhetőleg a vonatot fogja választani, ha azonban azt mondom neki, hogy kenuval evezzen fel a Dunán, szerintem a „zárt osztályra” fog küldeni.)
3. feladat
a.) Nagyon fontos megállapítani, hogy a helyi viszonylatban mi okozza a levegőszennyezettséget. A helyes megoldás a közlekedés (a megadott adatokból elsősorban ezt tűnik ki). Egyéb forrás (gyárak, elektroszmog, veszélyes hulladék stb.) megjelölése téves. A Kelenföldi Hőerőmű, mint jelentős kibocsátó figyelembe vehető, bár hatása nem tekinthető döntő mértékűnek. Jó észrevétel az egyedi gázfűtés növekedő mértéke is a távfűtéssel szemben. Az NOx és a szálló por egészségkárosító hatásának részletezését nem kérte a feladat.
b.) A közlekedésből származó levegőszennyezés csökkentését az autóforgalom mérséklésével lehet elérni. Erre vártunk ötleteket, megoldási javaslatokat.
Mivel a feladat az iskolátok környékét említette, ezért célszerű innen elindulni.
A forgalomszervezési javaslatok jók (korlátozások, egyirányúsítás, lámpák összehangolása az iskola környékén stb.)
Ezen felül azonban nagyon fontos a környezettudatosság erősítése (az önként vállalt dolgok sokkal célravezetőbbek). Pl.: a szülők ösztönzése, hogy ne autóval vigyék az iskolába gyermekeiket, vagy a kerékpáros, rolleres és egyéb nem szennyező közlekedési eszköz használatának propagálása, vagy jutalmazása a kerékpárral közlekedő tanulóknak stb.
Egy iskolán belüli népszerűsítő kampány(ok)ra történő javaslat is jó gondolat.
Ha mindenki igyekszik a környezetében csökkenteni a levegőszennyezést, akkor összességében is kedvező változások fognak bekövetkezni.
Budapest, 2010. október 4.
dr. Berezvai Zoltán
osztályvezető
