Vidékfejlesztésről városiaknak

A házigazda képviselő elmondta, a magyar vidék helyzetével kapcsolatban a városi embernek sem szabad közönyösnek lennie, hiszen az előadás mottója szerint város és vidék közös sorson osztozik. A honvédelmi államtitkár, aki annak idején az őshonos magyar állatfajták nemzeti kincsé nyilvánításáról szóló országgyűlési határozat előterjesztője volt, azért kezdeményezte a téma megvitatását, hogy minél több jó minőségű, magyar élelmiszert tudjunk vásárolni a boltokban, az ennivalóink pedig mindig megbízható forrásból származzanak. A nemes célhoz azonban meglehetősen hosszú út vezet. Az útmutatással egybekötött helyzetértékelést Ángyán József adta meg, aki a város és vidék kapcsolatáról beszélve rögtön az elején leszögezte, egyik nem létezhet a másik nélkül.A vidék élelmezési biztonságot, visszavonulási terepet nyújt a városnak, és fenntartja természetes környezetünket, vízbázisunkat. A város pedig felvevőpiacot biztosít a vidék termékeinek. Az államtitkár szerint a legnagyobb baj, hogy itthon a vidék lassan elveszíti funkcióit, az élelmiszer termelés már nem helyben történik, így a kapcsolat megszakad a város és vidéke között. A professzor arra figyelmeztetett, a többezer kilométerről ideszállított termékek minőségéről és összetételéről sokszor semmit sem tudunk, ha pedig hagyjuk végleg elsorvadni saját élelmiszer termelésünket, teljesen kiszolgáltatottá válik az ország. Ángyán József szerint védrendszereket kell kialakítanunk ahhoz, hogy ne tudjon korlátlanul beömleni hazánkba a multik nyomott árú, gyenge minőségű termékáradata. A Vidékfejlesztési Minisztérium már megtette az első lépéseket az aggasztó helyzet orvoslására. Az új szabályozás megmondja majd, mit tekintünk egyáltalán élelmiszernek, hamarosan elkészül a magyar termék rendelet, és átírják az élelmiszerkönyvet is. Az újító tervek között szerepel, hogy a külföldről beérkező árut itthon is alaposan megvizsgálják, és a helyben megtermelt élelmet minél gyorsabban eljuttassák a fogyasztóhoz.