A fővárosban kevés kerületnek van annyi városi parkja, mint Újbudának. A karbantartásra és felújításra fordított évi mintegy félmilliárd forint is kiemelkedőnek számít Budapesten?
Igen. Ismereteim szerint Budapesten talán a legtöbbet költi ez a kerület a közterületekre. Természetesen ennek a pénznek a sokszorosát is el lehetne költeni, de a teherbíró képességünknek vannak határai.
Mi a filozófiája a parkok és utak rendben tartásának?
Az intézményeinken kívüli területeket, azaz a mindenki által használt köztereket a költségvetés összeállításakor az legfontosabb feladatok között tartjuk számon. Kétségtelen, hogy ez nem jelentheti politikai vita tárgyát, a jobboldali és baloldali járda csak fizikai értelemben különbözik egymástól. Vagyis, ez abszolút pártsemleges téma, hiszen abban mindenki egyetért, hogy ez döntően befolyásolja az itt élők hétköznapjait. Erre az egyik legjobb példa a négy éve kiválóan teljesített, milliárdos nagyságrendű játszótér program, amelynek eredményeként ma Újbuda játszóterei - egyedülállóan országszerte - az uniós szabványhoz illeszkednek. A miénk az egyetlen önkormányzat, amely ezt saját erejéből teljesítette, még akkor is, ha elméletileg indokolt lenne ennek a közfeladatnak az állami támogatása. Ráadásul ezt a programot folytatni kell, az új játszótereket be kell keríteni, és meg kell szervezni őrzésüket és védelmüket. Tehát a fő szabály az, hogy az utaknak, parkoknak rendben kell lenniük.
Mely városrészek élveznek előnyt az iderendelt források elosztásakor?
Mint minden területen, itt is arra törekszünk, hogy egyik városrész se maradjon ki a fejlesztésből, ne legyenek elhanyagolt kerületrészek. Ezzel együtt a kisebb egységek, azaz a körzetek eltérhetnek egymástól, hiszen ilyen aprólékos lebontásban nem lehet tartani az egyensúlyt egy ekkora kerületben. Mindig városrészekben és azután a kerület egészében gondolkodunk, amikor a programok súlypontjait meghatározzuk. A városfejlesztésben ez a logikus és célravezető szemlélet.
Tartható-e hosszú távon ez a nagyságrend, amit a közterületekre költ a XI. kerület?
Nincs ilyen kérdés, erre áldozni kell. Éppen ezért, a 2009-es és a 2010-es költségvetés előkészítésekor szeretnénk beépíteni azt a garanciát, amely biztosítja a folyamatos felújítást és karbantartást. Ha sikerül meghatározni egyfajta előzetes kötelezettségvállalást a döntő munkák zömére, akkor egyetlen parkfelújítás sem csúszhat el a közbeszerzési eljárások hosszadalmas lebonyolítása miatt. Szeretném, ha ezt a képviselő-testület elfogadná, hiszen a következő két év programját már most lehet látni, észszerű volna tehát előre megtervezni, mit, mikor, hogyan kell elvégezni.
A tervezhetőség alapja az a digitális térkép, amely valamennyi utca és út állapotáról számot ad?
Egy önálló szakértői anyag készült Újbuda teljes úthálózatáról. A felmérés eredményeként valamennyi utcáról, illetve útról pontos és részletes információnk van: tudjuk, mi az, ami fővárosi, mi az, ami kerületi tulajdon, sőt, azt is tartalmazza ez a digitális térkép, hogy az elmúlt öt évben hol, milyen munkákat végeztünk el. Az adatok alapján minőségi kategóriákba rangsoroltuk az utakat. A rossz és nagyon rossz állapotú út kategóriák összesen nem érik el a teljes úthálózat 13 százalékát. Ezekre költeni kell, de nagyjából egymilliárd forintból ezek is rendbe tehetők. Tehát négy-öt évre előre tervezhetők a munkák. Ha sikerül megteremteni a feladatok finanszírozási hátterét és ennek mentén egy ütemezhető programot dolgozunk ki, nem kell évenként improvizálni. Szeretném, ha a következő lépés a közműtérkép lenne, ami a most elkészült anyaggal együtt teljessé tenné a képet. Az utakat leíró digitális adatbázist egyébként már integráltuk a kerület térinformatikai rendszerébe, ami azt jelenti, hogy a hivatalban bárki egy gombnyomással hozzáférhet ezekhez az információkhoz.
A hosszú távra tervezhető feladatok közé tartozik a sokat emlegetett sportudvar-program is, amelynek a megvalósítása most nem garantált. Visszavonulót fújtak ebben az ügyben?
Tény és való, hogy ez a program, érthetetlen módon, politikai viták áldozata lett. Továbbra is remélem, hogy sikerül jobboldali képviselőtársaimat meggyőzni arról, hogy fontos az oktatási intézmények sportudvarainak kialakítása. A most véget ért olimpia kapcsán is aktuálissá vált az a téma, hogy a sport szeretetét, a sportszerűséget gyermekkorban kell megalapozni. Ez pedig lehetőségek nélkül elképzelhetetlen. Az egyesületek jelentős része megszűnt, a vállalati sportpályák fénykora már a múlté. Az óvodák és az iskolák tölthetik be ezt az űrt, ha lehetőséget teremtenek nemcsak a gyerekeknek, hanem akár családoknak is a sportolásra. Amit mi elterveztünk, az nem egy pillanatnyi ötletről szól, hanem egy négyéves programról, amely átnyúlik a választási cikluson. A 2009. évi költségvetés tárgyalásakor újra napirendre tűzzük ezt az ügyet.
A közterületi munkák nagy része ősszel befejeződik. A tél általában milyen nagyságrendű útkarbantartási pluszt terhel az önkormányzatra?
Az időjárás okozta útkárok kezelésére, az előző ciklusban egy négyéves programot dolgoztunk ki, amelyet sikeresen teljesítettünk. Ez azt jelenti, hogy most már csak az aktuálisan keletkező problémákat kell megoldani, hiszen a korábban felhalmozódott hibákat kemény munkával teljesen felszámoltuk. Így aztán már csak olyan horderejű gondokra kell számítanunk, amelyeknek az elhárítására elegendő az a fedezet, amelyet a költségvetésben erre a célra különítettünk el.
Továbbra is működik majd a zöldszám, amelyen bárki bejelentheti, ha kátyúval találkozik az utakon?
Mivel a zöldszám várakozáson felüli eredményeket hozott, eszünkbe sem jutott megszűntetni. Ezen keresztül persze nemcsak a kátyúkról, hanem bármilyen más közterületen észlelt problémáról is értesíthetnek bennünket. Például elhagyott roncsautóról, kaszálatlan parlagfűről is érkeznek hozzánk jelzések. Számítunk az ilyen hívásokra, ezek nagy segítséget jelentenek. A közterületekre fordított forintoknak is csak akkor van értelmük, ha a megfeszített munkával létrehozott értékeket meg is tudjuk tartani.
B.A. - Újbuda MÉDIA (2008. 09. 15.)
