A környezetvédelem jelentőségét hangsúlyozó hírek és a Földünk állapotáért való aggodalom mára átszövi mindennapjainkat. Ma már minden fontos globális döntés, ipari, kereskedelmi beruházás hátterében megjelennek a környezeti szempontok is, amit szerencsére egyre többen vesznek komolyan. Az üvegházhatás és az ezt okozó szennyezések mellett talán a legfőbb probléma a hulladékkezelés. A Föld lakossága által termelt mérhetetlen mennyiségű szemetet természetesen nem lehet végeláthatatlan kupacokba halmozni.
A megsemmisítés mellett a legjárhatóbb utat, az újrahasznosítást szeretné népszerűsíteni a Hulladékból Termék című utazó tárlat, amely a Gazdasági és Közlekedési, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fővédnökségével járja immár három éve az országot. Eddig a nagy érdeklődésnek hála több mint harminc hazai nagyvárosban 155.000 érdeklődő láthatta, hogyan válnak újra hasznos tárgyakká az elhasznált és kidobott termékeink.
A magyar lakosság évente mintegy 50.000 tonna csomagolási hulladékot gyűjt anyaga szerint különválogatva. Ez nem egy hatalmas mennyiség, de ahhoz képest, hogy 2003 körül ez a szám gyakorlatilag nulla volt, jelentős a növekedés - állapította meg Hartay Mihály egy hulladékhasznosítást koordináló szervezet ügyvezetője. A társszervező cég elsősorban a lakossági szelektív hulladékgyűjtés többletköltségeit finanszírozza, de a szemléletformálást is ugyanolyan fontos feladatnak tekinti. Magyarországon évente 4,5 millió tonna szilárd hulladék keletkezik, amelynek nagy része a szemétlerakókba kerül. Ebből nagyjából 600.000 tonna megmenthető, csomagolási hulladék, melynek jelentős részét igyekszünk hasznosítani - magyarázta Hartay.
A kiállítás célja a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás népszerűsítése volt, de az otthoni komposztáláson keresztül végzett hulladék-megelőzés szerepét sem győzték hangsúlyozni. Mindemellett olyan nem titkolt célok is szerepet játszottak a kiállítás létrehozásában, mint a városi legendák szétoszlatása. "Egy téves szemlélet szerint a szelektíven gyűjtött szemetet végül összeöntik, és ugyanazon a szemétdombon végzi, mint a többi. Ezen a kiállításon is jól látható, hogy az ellenkezője az igaz" - hangsúlyozta a szakember.
A tárlatot a megnyitó előtt Molnár Gyula polgármester és Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is végigjárta, majd a miniszter beszédében kiemelte, ma már gazdasági kérdés, hogy másodnyersanyagokat tudjunk kinyerni a hulladékokból. Szavai szerint az újrahasznosítás a mai igényeknek megfelelően komoly iparággá fejlődhet, ami számos munkahelyet is teremthet. Továbbá bejelentette, a Minisztérium "Zöld beruházás" címmel programot indít Magyarország energiaszükségleteink csökkentésére. Azt is hozzátette, Újbuda élenjár a környezetvédelmi újítások terén, hiszen nemrég telepítettek - elsőként az országban - napkollektorokat egy panelház tetejére, de a XI. kerület panelházaiban kezdődött meg először a szintenkénti szelektív szemétgyűjtő rendszer kiépítése is.
A kiállítás valóban teljes képet adott a környezettudatos viselkedésről és az anyagok körforgásának rendszeréről. Az itt látottakból is az derült ki, szinte minden anyag alkalmas az újrahasznosításra. Az egyik legizgalmasabb termék a londoni metró szellőzőrendszerének ventillátorlapátjai voltak, melyeket Budapesten gyártottak használt kólás és sörös dobozokból. A kiállítás témája még a művészetet is megihlette. Leleményes divatiskolások pedig öko-divatbemutatót tartottak, bemutatva újrahasznosított anyagokból készített ruháikat. Magyaroszág tehát dinamikusan fejlődik a szelektív hulladékkezelés terén - jelentette ki Hartay Mihály, és hozzátette, ma már mintegy 5000 gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére. "Nemzetközileg valahol a középmezőnyben foglalunk helyet, de ha sikerül új gyűjtési módszereket bevezetni - például ha közvetlenül a házak mellé helyeznének tárolókat - sokat javulhat ez a tendencia" - tette hozzá a szakember.
|
|
|
|
