A ház még budai viszonylatban is különleges adottságokkal rendelkezik, hiszen ablakaiból nemcsak a tavat és a nádast látni, de Sas hegy és a Gellért hegy csúcsaiban is gyönyörködhet az ember. Ezeket az előnyöket sok lakó szívesen ki is használja, hiszen melyik környéken lakó fiatal ne ismerné a Kosztolányi játszótér kőmaciját, amin velem együtt annyi újbudai kisgyerek csimpaszkodott kiskorában - a kutyások pedig szívesen viszik sétálni négylábújukat a tó környékére.
Az épület az elmúlt majdnem 110 év során sok változáson ment keresztül, például az eredetileg három emeletre 1964-ben ráépítettek egy plusz szintet - a régi tágas polgári tereket pedig több kisebb lakásra választották szét. A szép kort megélt ház bejáratánál a mennyezet feletti freskókban, régen pompás festményekben is gyönyörködhetett az arra járó, ez azonban 1956-ban nagyon megrongálódott. A patinás ház azonban ennek ellenére megőrizte egyszerű előkelő szépségét, és a biztonságot sugárzó kovácsoltvas kapu még mindig büszkén díszíti a ház bejáratát. Az épület másik érdekessége a 'rejtett' belső kertje...
A cikket teljes terjedelmében az október 19-én megjelenő Újbuda Újságban olvashatják.
