Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 1. szerda, Fülöp, Jakab A munka ünnepe

Május utolsó napja: a gyermekek ünnepe

A gyermeknap a legváltozatosabb ünnep. Nemcsak azért, mert ilyenkor (szinte) minden megengedett a kicsik számára, hanem mert a világon számtalan különféle időpontban, számtalan különböző okból ünneplik a gyerekeket. A magyar gyermeknap egyedülálló. Abban legalábbis mindenképp, hogy május utolsó vasárnapján tarjuk, amely idén a hónap utolsó napjával is egybe esik. Másutt más időpontokban és más-más okból tartanak gyereknapot, ám abban mindenütt megegyezik az ünnep, hogy ilyenkor még inkább középpontba kerülnek a gyerekek, akikre - ha lehet - még nagyobb figyelmet fordítanak a szüleik és programokkal, ajándékokkal kedveskednek nekik.
Bármilyen furcsának tűnik, de ez az ünnep a legfiatalabb a jeles napok sorában. Eredetileg figyelemfelhívó, konkrét dátumhoz nem kötött jótékonysági rendezvények voltak a gyermeknapok, amelyen a vendégek adakoztak a rászorulók javára. A nemzetközi gyermeknapot a világ több országában is megünnepelik, hazánkban 1950 óta május utolsó vasárnapján, mégpedig a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A hidegháború kezdetén a háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítése volt a cél. Magyarországon a diktatúra hívta életre - eszmei megfontolásokból - a gyerekek ünnepét, kicsit elmosva azt a tényt, hogy hasonló rendezvény már az első világháború előtt is létezett. A világszerte elterjedt emléknap ugyanis magyar eredetű. A Gyermekvédő Liga 1906-ban rendezte meg első gyermeknapját Budapesten, s ez több évtizedig tartó hagyományt indított el. Az eseménynek ekkor még nem alakult ki évenként ismétlődő időpontja. Leggyakrabban májusban rendezték meg, de akadt példa áprilisi és júniusi időpontokra is. Általában kétnapos ünnepséget tartottak, kezdetben szombaton és vasárnap. A két világháború között az adakozással, ajándékozással egybekötött ünnepség később már egész hetes programmá nőtte ki magát. A magyar hagyományokat követő ünnepnek gyermekhét volt a neve, s ezt először 1931 májusában tartották meg és - mint mindig - ekkor is elsősorban jótékonysági céllal. Uralkodó eszmék jöttek-mentek, a gyermeknap karaktere azonban alig változott az évtizedek során: máig játékos programok, játszóházak, kis színi- és bábelőadások, kirándulások, apró ajándékok várják a kicsiket. Sőt, túllépve a határokat világviszonylatban is egyre népszerűbb eseménnyé vált az évek folyamán. A nemzetek pedig saját hagyományaikat is belevitték az ünnepbe. Japánban például munkaszüneti napnak minősítették a gyereknapot. Ilyenkor a családok hatalmas, ponty alakú szalagokat röptetnek a kertben, a házban pedig híres harcosok és egyéb hősök bábuit helyezik el. A ponty az erőt és a sikert jelképezi, egy kínai legenda szerint az árral szemben úszott, hogy sárkánnyá váljon. Ezen a napon az emberek gyakran írisz-levelekkel és gyökérrel meghintett fürdőt vesznek. Az íriszről ugyanis azt tartják, hogy elősegíti a jó egészséget és elhárítja a bajokat. Gyermeknapon általában egy kashiwamochi nevű ételt fogyasztanak, ez tölgylevélbe bugyolált, édes babpasztával töltött rizssütemény.