A Kosztolányi Dezső tér melletti Tranzit Art Caféban rendezett esemény az első fejezete volt annak a sorozatnak, amelyben Kupper András országgyűlési és kerületi képviselő a tudományos, a szellemi és a kulturális élet szereplőivel a boldogságindex kidolgozására és bevezetésére vállalkozik.
Mint mondja, biztos abban, hogy azok a fogalmak, amelyekkel az ország helyzetét a leggyakrabban próbáljuk leírni, mint a GDP, vagy ne adj'isten a vásárlóerő paritás, nem feltétlenül tükrözik azt, hogy az emberek hogyan érzik magukat. Az, hogy egy országban jó az élet, az leginkább az emberek közérzetén mérhető le.
A jó közérzethez, a boldogsághoz olyan dolgok kellenek, mint például az, hogy gyermekeink egészséges lelkű pedagógusoktól kapjanak mintát és tudást, hogy a tehetség és a szorgalom egyben a megvalósítás lehetőségét is jelentse, hogy a betegséget ne súlyosbítsa szervezetlen egészségügy, hogy a kultúra a hétköznapok része legyen.
Mindehhez persze forrásokra van szükség, és ezt a gazdaság produkálja. De azt, hogy a forrásokat mire költjük, hogy mi az, amiből nem engedünk, az már szándék kérdése. Politikusként számára az a kérdés, hogy a különböző politikai cselekvések hatására hogy változik az emberek hangulata, miként alakulnak életkörülményeik ebben az országban. Ha úgy tetszik, a magyar boldogságindex időről időre számot ad a politika teljesítményéről is.
- Manapság, ha a politika szóba kerül, az emberek arrogánsak, vagy elkeseredettek lesznek, szinte semmi jó nem jut az eszükbe. Pedig a politika eredetileg a közjóért való munkálkodást jelenti. A közjó pedig a boldogság-indexben ölthet testet. Magánemberként azt vallom, a boldogság alapja a hit, a tervezés képessége és a cselekvés lehetősége. Hiszek abban, amit most elindítunk, és úgy érzem, van értelme tervezni - meséli Kupper András.
Bogár László közgazdász szerint az emberiség tragikomikus csapdába került azzal, hogy miközben a boldogságot keresi, szétroncsolja az alapvető értékeket. Elpusztítja például a lélegezhető levegőt, az iható vizet és a tápláló élelmet maga körül. Pfandler Katalin városfejlesztő úgy gondolja, az emberek boldogsága illúzió akkor, amikor a munka lehetősége egyre kevesebbeknek adatik meg. Berecz András mesemondó szerint az egyén számára elszigetelten nem létezik boldogság, csak akkor, ha a többiek is boldogok körülötte. Salavecz Gyöngyvér pszichológus az utóbbi időben készült ez irányú felmérésekre hivatkozva úgy fogalmazott, a legnagyobb probléma az értékvesztettség, azaz, hogy a hagyományos erények helyére értéktelen dolgok kerültek, és ezáltal az emberek nem bízhatnak például a becsületesség, az őszinteség érvényesülésében.
A beszélgetést követően Berecz András boldogság-meséje garantálta a nevetést, a közönség emellett a Tranzit házi süteményeiből, a Konyári pincészet boraiból, a Bolyongolyó játéktárából és Závodi Gábor dalaiból kapott ízelítőt. A jelenlévők boldogságindexének emelésére Závodi egy váratlan fordulattal a zongorához hívta egykori zeneiskolai osztálytársát, Kupper Andrást, akivel háromkezes formációban egy klasszikus dzseszprodukciót adtak elő. Az első boldogságindex parti nagy sikert aratott, a folytatás két hónap múlva várható.
(Az Újbuda TV képes beszámolóját hétfőn láthatják a tévében 18 órakor, és kedden itt az Interneten. - a szerk.)
|
|
|
|
|
|
