Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 12. kedd, Jónás, Renátó

Gazdapiacok Újbudán

Nincs sok árus, de mégis minden van, ami egy ebédhez szükséges lehet. Zöldség, pékáru, hús, tejtermék, bor, méz, lekvár. Sőt, ha akarok, akár még kecskegidát is rendelhetek. Itt minden termelő felvállalja magát: arccal, névvel és címmel. Ennél nagyobb garanciát nem is adhatnának.

Beszélgetésbe elegyedek az árusokkal. Mint régen. És nem érzem azt, hogy ez bárkinek is a terhére válna. Sok érdekes információt szerzek. Kele János és felesége például Bács-Kiskun megyéből jár fel hetente a kelenvölgyi piacra. Válogatok a szebbnél szebb paprika és paradicsom között. Mindnek története van. Elmesélik, melyik került ki fóliából, melyik nőtt szabad földben. Azt is megtudom, hogy a növények egy részét előző nap este "szüretelték", másik része viszont ennél is frissebb: hajnalban indulás előtt is kimentek a kertbe. Megállok a tejtermékek előtt. Itt már egy fiatalabb társaság fogad. Holl László március óta jár ki nejével Dömsödről Kelenvölgybe, de Gazdagréten is szoktak árulni. Kiderül, régebben nagyüzemek vásárolták fel tőlük a tejet, de ez olyannyira nem érte meg anyagilag, hogy úgy döntöttek, inkább maguk dolgozzák fel azt. Beleadják szívüket-lelküket, hogy minél ízletesebb élelmiszereket állítsanak elő. Nekik ez fontos. Mindig kísérleteznek a receptekkel, és csak olyat hoznak ki eladásra, melyet a család már tesztelt és finomnak talált. Engem is noszogatnak: kóstoljam meg. Nem sajnálják. A házaspár általában 4-5 óra között kel, hogy elláthassák a jószágokat. Ilyenkor az öt tehenet, a borjakat és 20-30 darab kecskét megetetik, majd megfejik őket. Átlagosan napi 50-60 liter tejet kapnak az állatoktól. Találkozom a Gazdagréti Összefogás Egyesület képviselőjével is, jelenleg ugyanis ez a társaság szervezi a piacot. Ő is mesél. A hely történetéről. A piacot tavaly ősszel nyitották meg ezen a helyszínen a Kelenvölgy Baráti Társasága kezdeményezésére és decemberig működött. Az egyesület vezetője januárban írt egy levelet Hoffmann Tamás polgármesternek, melyben kifejtette, hogy sajnos ezt a feladatot a továbbiakban nem tudják ellátni. Ugyanakkor javasolta, hogy valakit jelöljenek ki, aki átveszi, hiszen a piac megléte a kelenvölgyiek érdekét szolgálja. A polgármester semmi esetre sem szeretett volna szakítani a hagyományokkal, így felkérte az egyesületet, hogy a sikeres gazdagréti piac mintájára segítsen elindítani hasonló szerveződést Kelenvölgyben és további helyszíneken is. A gazdagréti piac például az egyesület segítségével hónapok óta működik, és szinte a semmiből nőtte ki magát. A helyi képviselők nagy szerepet vállalnak ebben a feladatban, mivel az egyesület és Király Nóra csak a kezdeteknél segít, a lebonyolítást, hirdetéseket a képviselőknek kell megszervezniük, és hosszú távon nekik is kell üzemeltetniük a piacokat. Őrmezőn Junghausz Rajmund, míg Kelenvölgyben Endrődi József bizonyította, hogy igenis megvalósíthatók ezek az elképzelések. Őrmezőn négy hete üzemel a piac, amely szintén nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. Egyre több termelő jelenik meg a lakótelep közepén, ahol hétről hétre színesebb választékkal várják az ott lakókat. A vásárlók igényei is egyre nőnek, és jobbnál jobb ötletekkel keresik meg a szervezőket, hogy milyen termékekre lenne még szükségük. Junghausz Rajmund képviselő elmondta, ez nem egy új keletű igény a térségben, a lakók már évek óta vártak erre. Hangsúlyozta, eddig csupán egy komoly bevásárlási lehetőség volt Őrmezőn, most viszont adódott lehetőség arra, hogy ez a régóta dédelgetett álom végre valóra váljon. Kelenvölgy egy kicsit eltér Gazdagréttől és Őrmezőtől. Ez a térség főleg kertvárosi rész, így az igények sem olyan nagyok, mint a lakótelepi övezetekben. Az átalakított piac arculata és szabályzata némi változtatást kívánt, hiszen decemberig még egy olcsóbb termelői vásár működött a területen, az új szervezők viszont őstermelői gazdapiacot szerettek volna megteremteni a helyszínen. Az árusok közül természetesen mindenki maradhatott, aki beleillet ebbe a profilba. Azoknak a kiskereskedőknek azonban, akik olcsó kínai terméket, esetleg chipset, vagy mosóport értékesítettek, már nem lehetett helyet adni. Itt nem az volt a fő szempont, hogy bárki bármit árulhasson, csak tele legyen a hely, hanem hogy közvetlenül a gazdától tudjon a lakosság minőségi élelmiszerekhez jutni.

LEGFRISSEBB
×