Beszélgetésbe elegyedek az árusokkal. Mint régen. És nem érzem azt, hogy ez bárkinek is a terhére válna. Sok érdekes információt szerzek. Kele János és felesége például Bács-Kiskun megyéből jár fel hetente a kelenvölgyi piacra. Válogatok a szebbnél szebb paprika és paradicsom között. Mindnek története van. Elmesélik, melyik került ki fóliából, melyik nőtt szabad földben. Azt is megtudom, hogy a növények egy részét előző nap este "szüretelték", másik része viszont ennél is frissebb: hajnalban indulás előtt is kimentek a kertbe. Megállok a tejtermékek előtt. Itt már egy fiatalabb társaság fogad. Holl László március óta jár ki nejével Dömsödről Kelenvölgybe, de Gazdagréten is szoktak árulni. Kiderül, régebben nagyüzemek vásárolták fel tőlük a tejet, de ez olyannyira nem érte meg anyagilag, hogy úgy döntöttek, inkább maguk dolgozzák fel azt. Beleadják szívüket-lelküket, hogy minél ízletesebb élelmiszereket állítsanak elő. Nekik ez fontos. Mindig kísérleteznek a receptekkel, és csak olyat hoznak ki eladásra, melyet a család már tesztelt és finomnak talált. Engem is noszogatnak: kóstoljam meg. Nem sajnálják. A házaspár általában 4-5 óra között kel, hogy elláthassák a jószágokat. Ilyenkor az öt tehenet, a borjakat és 20-30 darab kecskét megetetik, majd megfejik őket. Átlagosan napi 50-60 liter tejet kapnak az állatoktól. Találkozom a Gazdagréti Összefogás Egyesület képviselőjével is, jelenleg ugyanis ez a társaság szervezi a piacot. Ő is mesél. A hely történetéről. A piacot tavaly ősszel nyitották meg ezen a helyszínen a Kelenvölgy Baráti Társasága kezdeményezésére és decemberig működött. Az egyesület vezetője januárban írt egy levelet Hoffmann Tamás polgármesternek, melyben kifejtette, hogy sajnos ezt a feladatot a továbbiakban nem tudják ellátni. Ugyanakkor javasolta, hogy valakit jelöljenek ki, aki átveszi, hiszen a piac megléte a kelenvölgyiek érdekét szolgálja. A polgármester semmi esetre sem szeretett volna szakítani a hagyományokkal, így felkérte az egyesületet, hogy a sikeres gazdagréti piac mintájára segítsen elindítani hasonló szerveződést Kelenvölgyben és további helyszíneken is. A gazdagréti piac például az egyesület segítségével hónapok óta működik, és szinte a semmiből nőtte ki magát. A helyi képviselők nagy szerepet vállalnak ebben a feladatban, mivel az egyesület és Király Nóra csak a kezdeteknél segít, a lebonyolítást, hirdetéseket a képviselőknek kell megszervezniük, és hosszú távon nekik is kell üzemeltetniük a piacokat. Őrmezőn Junghausz Rajmund, míg Kelenvölgyben Endrődi József bizonyította, hogy igenis megvalósíthatók ezek az elképzelések. Őrmezőn négy hete üzemel a piac, amely szintén nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. Egyre több termelő jelenik meg a lakótelep közepén, ahol hétről hétre színesebb választékkal várják az ott lakókat. A vásárlók igényei is egyre nőnek, és jobbnál jobb ötletekkel keresik meg a szervezőket, hogy milyen termékekre lenne még szükségük. Junghausz Rajmund képviselő elmondta, ez nem egy új keletű igény a térségben, a lakók már évek óta vártak erre. Hangsúlyozta, eddig csupán egy komoly bevásárlási lehetőség volt Őrmezőn, most viszont adódott lehetőség arra, hogy ez a régóta dédelgetett álom végre valóra váljon. Kelenvölgy egy kicsit eltér Gazdagréttől és Őrmezőtől. Ez a térség főleg kertvárosi rész, így az igények sem olyan nagyok, mint a lakótelepi övezetekben. Az átalakított piac arculata és szabályzata némi változtatást kívánt, hiszen decemberig még egy olcsóbb termelői vásár működött a területen, az új szervezők viszont őstermelői gazdapiacot szerettek volna megteremteni a helyszínen. Az árusok közül természetesen mindenki maradhatott, aki beleillet ebbe a profilba. Azoknak a kiskereskedőknek azonban, akik olcsó kínai terméket, esetleg chipset, vagy mosóport értékesítettek, már nem lehetett helyet adni. Itt nem az volt a fő szempont, hogy bárki bármit árulhasson, csak tele legyen a hely, hanem hogy közvetlenül a gazdától tudjon a lakosság minőségi élelmiszerekhez jutni.
|
|
|
|
|
