A tó vízszintje a szakértők szerint már évtizedekkel ezelőtt is ingadozott, de a természet megoldotta a problémát, az esővíz többnyire visszapótolta az elveszett mennyiséget. A komoly bajok 2007 körül mutatkoztak meg igazán. Ismét csökkent a vízszint, beindult az algásodás, romlott a víz minősége, pusztultak a halak. 2008 nyarára már több mint egy méternyi víz hiányzott a Feneketlen-tó négy-öt méteres mélységéből.
Először a közeli metrófúrásokra gyanakodtak, hiszen a mélyépítés közben folyamatosan termelték ki a feltörő talajvizet, ami - egyesek szerint - a tavat táplálta. A Budapesti Műszaki Egyetem szakértői vizsgálata azonban egyértelműen kimutatta, a vízhiány nem hozható közvetlen összefüggésbe a metróépítkezéssel. A vizet pótolták, de nem sokkal később a nyughatatlan állóvíz intenzív habosodással hívta fel magára ismét a nyilvánosság figyelmét. Újabb vizsgálatok eredményeként egyértelművé vált, a finnyás tónak megint nem tetszett valami. Mégpedig az, hogy az évek során a téli útsózások (műtrágyaszórások) alkalmával hatalmas mennyiségű só szivárgott be a talajba, és a vízbe. Mivel az édesvízi halak nemigen kedvelik a tengervizet és a mesterséges vegyületeket, kipusztultak mind a 18 mázsányian.
Kulcsár János a tó és környékének kezeléséért megbízott Feneketlen-tavi Horgász Egyesület elnöke többször figyelmeztette a közterület fenntartókat, legalább a tó környéki utakat ne sózzák, de intelmei süket fülekre találtak. A szervezet vezetője elmondta, a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Főváros az ezzel kapcsolatos konfliktusok kimeneteleként idén megvonta az egyesülettől a korláton belüli rész kezelői jogait, így jelenleg senki nem foglalkozik a rossz állapotú tóval. A halászati jogunk december 31-ig él, de hal híján, vajmi keveset érünk vele - mondja az elnök, aki szerint a döntés több szempontból is aggályos. -
A szerződésünk kiköti, hogy a Feneketlen-tavi Egyesületet a történtek után kártalanítani kell, és amíg ez nem történik meg, az egyesületnek kell a korláton belüli résszel rendelkezni. Nem beszélve arról, hogy a stégek és korlátok az egyesület tulajdonát képezik - hangsúlyozta Kulcsár. Az ügy mellé Hajdu László önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok is odaállt, segítségével pedig ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést különösen nagy kárt okozó természetkárosítás címén.
A szervezet elnöke már hatóságilag ellenőrzött talaj-, és vízmintákat is gyűjtött, melyeket a vizsgálat során átadhat majd az illetékeseknek. A kérdések azonban továbbra is egymás után sorakoznak. Ki, mikor, és hogyan gyógyítja meg a tavat?
