Az úgynevezett öregszeműség első tüneteként azt tapasztaljuk, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kell tartanunk az olvashatósághoz. Az hogy végül is mikor válik szükségessé a szemüveg használata, függ a genetikai adottságoktól, a pupillamérettől, az olvasási szokásoktól, a karhosszúságtól és a foglalkozástól is. A tartósan monitor előtt ülők például kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához, és ezáltal a látás minőségének romlásához vezet.
Az első tünetek, amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni, a szem száradása vagy könnyezése, a fej- és szemfájás - mondja
Kósa Lászlóné. - A kivizsgálásra azért is szükség van, mert a szem betegsége, a látászavar egy más, komolyabb betegség tünete is lehet. Látásromlás számos egyéb szemészeti betegségből is adódhat, mely nem szemüvegrendeléssel, hanem valamilyen gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel oldható meg.
A fénytörési hibákat, illetve az ezeket javító szemüveg-korrekciót viszont nem tekintjük betegségnek. A rendelt szemüveg nem gyógyszer, hanem gyógyászati segédeszköz. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sokan azt képzelik, csak 1-2 hónapig kell viselniük a szemüveget, és utána gyógyultan, ismét jól látva, nélkülözhetik azt. Ez sajnos nem így van. Ha a fénytörési hibában szenvedő egyén tisztán akar látni, mindig viselnie kell a szemüvegét. Gyermekek esetében sokkal nehezebb megállapítani a látászavart, hiszen ők még nem tudják felismerni és jelezni a problémát.
A kicsiknél csak a szabad szemmel is látható szembajokat, így például a kancsalságot tudják diagnosztizálni. A rövidlátást főleg 56 éves kortól kezdik észlelni a szülők. Ekkor kezd ugyanis írni-olvasni a gyerek. Figyelmeztető jel lehet, ha a kicsi
túl közel hajol a füzet vagy a könyv fölé.
Mivel a szemüveg meghatározza külsőnket és az egyik legfontosabb tájékozódási módot befolyásolja, jól kell választani.
Az esztétikai tényezők mellett érdemes a lencsére koncentrálni, hiszen azon múlik minden. Egy embernek általában két-három szemüvege van: ebből kettő a hétköznapokra, egy pedig különleges alkalmakra. Persze vannak, akik nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta kényelmet, ilyenkor viszont különösen lényeges, hogy az az egy valóban tökéletes és állandóan hordható legyen. A füstösszürke, a középkék vagy az olívazöld keret például a legtöbb ruhához illik, és sminkelni sem nehéz hozzá.
A szemüvegnek az archoz és az egyéniséghez is igazodnia kell. A megfelelő keret kiválasztásakor három alkati sajátosságot kell figyelembe venni: arcformát, szemtávolságot és orrméretet. A távol ülő szemet optikailag közelebb hozza a sötétebb, szélesebb nyergű keret, míg közel ülő szem esetén inkább a világos vagy keskeny nyergű szemüvegek jelentenek megfelelő megoldást. A sötét nyereg rövidíti a hosszú orrot, a magas vagy világos nyereg pedig tompít az orr piszeségén. Az arccal azonos formájú szemüveg általában nem előnyös. A kerekded arcot például a kerek szemüveg még teltebbé teszi, a szögletes szemüveg pedig szélesíti a szögletes arcot