Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 20. hétfő, Bernát, Felícia

Egyéniséget adhat egy jó szemüveg

A szem romlását három fontos tényező befolyásolja: az életkor, a környezet, valamint a genetika. Az emberi szem 40–45 éves korig képes alkalmazkodni a mindenkori látástávolsághoz, ettől kezdve azonban ez az alkalmazkodó képesség fokozatosan gyengül. A látásproblémákról és megoldásukról Kósa Lászlónéval beszélgettünk, aki idestova négy évtizede a kerület látszerésze. Édesapja munkáját folytatja férjével és fiával a Kosztolányi Dezső téri Kósa Optikában dolgozik.
Az úgynevezett öregszeműség első tüneteként azt tapasztaljuk, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kell tartanunk az olvashatósághoz. Az hogy végül is mikor válik szükségessé a szemüveg használata, függ a genetikai adottságoktól, a pupillamérettől, az olvasási szokásoktól, a karhosszúságtól és a foglalkozástól is. A tartósan monitor előtt ülők például kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához, és ezáltal a látás minőségének romlásához vezet. Az első tünetek, amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni, a szem száradása vagy könnyezése, a fej- és szemfájás - mondja Kósa Lászlóné. - A kivizsgálásra azért is szükség van, mert a szem betegsége, a látászavar egy más, komolyabb betegség tünete is lehet. Látásromlás számos egyéb szemészeti betegségből is adódhat, mely nem szemüvegrendeléssel, hanem valamilyen gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel oldható meg. A fénytörési hibákat, illetve az ezeket javító szemüveg-korrekciót viszont nem tekintjük betegségnek. A rendelt szemüveg nem gyógyszer, hanem gyógyászati segédeszköz. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sokan azt képzelik, csak 1-2 hónapig kell viselniük a szemüveget, és utána gyógyultan, ismét jól látva, nélkülözhetik azt. Ez sajnos nem így van. Ha a fénytörési hibában szenvedő egyén tisztán akar látni, mindig viselnie kell a szemüvegét. Gyermekek esetében sokkal nehezebb megállapítani a látászavart, hiszen ők még nem tudják felismerni és jelezni a problémát. A kicsiknél csak a szabad szemmel is látható szembajokat, így például a kancsalságot tudják diagnosztizálni. A rövidlátást főleg 5–6 éves kortól kezdik észlelni a szülők. Ekkor kezd ugyanis írni-olvasni a gyerek. Figyelmeztető jel lehet, ha a kicsi túl közel hajol a füzet vagy a könyv fölé. Mivel a szemüveg meghatározza külsőnket és az egyik legfontosabb tájékozódási módot befolyásolja, jól kell választani. Az esztétikai tényezők mellett érdemes a lencsére koncentrálni, hiszen azon múlik minden. Egy embernek általában két-három szemüvege van: ebből kettő a hétköznapokra, egy pedig különleges alkalmakra. Persze vannak, akik nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta kényelmet, ilyenkor viszont különösen lényeges, hogy az az egy valóban tökéletes és állandóan hordható legyen. A füstösszürke, a középkék vagy az olívazöld keret például a legtöbb ruhához illik, és sminkelni sem nehéz hozzá. A szemüvegnek az archoz és az egyéniséghez is igazodnia kell. A megfelelő keret kiválasztásakor három alkati sajátosságot kell figyelembe venni: arcformát, szemtávolságot és orrméretet. A távol ülő szemet optikailag közelebb hozza a sötétebb, szélesebb nyergű keret, míg közel ülő szem esetén inkább a világos vagy keskeny nyergű szemüvegek jelentenek megfelelő megoldást. A sötét nyereg rövidíti a hosszú orrot, a magas vagy világos nyereg pedig tompít az orr piszeségén. Az arccal azonos formájú szemüveg általában nem előnyös. A kerekded arcot például a kerek szemüveg még teltebbé teszi, a szögletes szemüveg pedig szélesíti a szögletes arcot