Úgy hét-nyolc évvel ezelőtt készült az utolsó kerületi szabályozási terv (kszt) a Kelenföldi pályaudvar környezetének átalakítására. Egy magára valamit adó város életében ez olyan hosszú idő, hogy az akkori terveken ma már igazítani kell. Így, bár nagy vonalakban tartva a kszt alapvetéseit, a részleteken lazítva kérték a tervezőket, álmodják meg a környék jövőbeni funkcióját, látványát, építészetét. A legfontosabb szem előtt tartandó feltétel az volt, hogy úgynevezett intermodális csúcspontot kell elképzelni, ahova befut a vonat, a metró, a távolsági és helyi busz, a villamos és az autópálya. A pályázat ugyanis nemcsak a szűk pályaudvari, Etele téri városrészre, hanem a szomszédos Őrmezőre is vonatkozott, a teljes terület középen az "osztyapenkóként" emlegetett városhatárral.
13 csapat pályázott, és amikor sorra vette a zsűri a terveket, nemcsak azt nézte, mennyire korszerű és frappáns elképzelések születtek, hanem azt is, hogy az egyes tervek mennyire életszerűek, vagyis miként ütemezhetők, megvalósíthatók-e gazdaságosan. Mindezek alapján a Mű-Hely Zrt. pályaműve nyert. A Bíráló Bizottság szerint a tervek átlagon felüli megoldásokat tartalmaznak, mégis gazdaságosan ütemezhetők és megvalósíthatók. A részleteket illetően az egyik leglényegesebb szempontot, az egyszerű átszállási lehetőségeket maradéktalanul teljesíti, gyorsan és akadálytalanul lehet tömegközlekedési eszközt váltani. A metrókijárat egy üvegcsarnok, amely látványos és attraktív miliőbe érkezteti az utasokat. Az autópályák bevezető szakaszának két oldalán P+R parkolók kapnának helyet. A pályamű már a mai tulajdonviszonyokkal tervezett, azaz a befektetői fejlesztéseket is beépítette saját jövőképébe. Így ízlésesen illesztette a kereskedelmi központot és az irodaparkot a közlekedési funkciókhoz szükséges terek mellé. Nagy Béla, a győztes tervezőcsapat vezetője az eredményhirdetés után úgy nyilatkozott, tervei szerint minden az új metróállomásra szerveződne, a két kijáratnál két "mag" épülne: az irodai mag az őrmezei oldalra kerülne; ide 80−100 ezer négyzetméternyi iroda épülne, mellé pedig egy oktatási és diákközpont, valamint egy szabadidős sportközpont kerülne. Ezen az oldalon lenne a távolsági autóbusz-pályaudvar, a BKV autóbusz-pályaudvar, és egy parkoló is épülne ide. Az Etele téren lévő távolsági autóbusz-pályaudvar helyére BKV-pályaudvar kerülne, villamosmegállókkal és autóbusz-végállomásokkal. Ezen a részen lennének még kereskedelmi és vendéglátóegységek, valamint irodák és rendezvényközpont is.
Igaz, a győztes munkában akadnak hiányosságok, mint ahogy az is tény, hogy mind a 13 tervben van használható ötlet. A zsűri úgy döntött, hogy három tervet díjazásban részesít és három tervet megvesz. Ezekből a fejlesztést tervező és végző szakemberek szabadon meríthetnek.
- Meglepő, hogy hányféle ötlet, izgalmas és érdekes megoldás született a környék átalakítására - mondja Schreffel János Újbuda főépítésze. - A korábbi szabályozási tervből nyitott kérdésként emeltük ki például az öreg pályaudvari épület sorsát. Érdekes, hogy bár minden tervezőnek adott volt, hogy száműzheti a roskadozó építményt, a többség megtartotta, és valamilyen szórakoztató, illetve kulturális funkcióval ruházta föl. A másik ilyen nagy kérdés az őrmezei sportpályák ügye. Ezeket az emberek szeretik, de gazdájuk, üzemeltetőjük nincs, gazdaságilag megoldatlan a helyzetük. Az ötletpályázatok megmentették ezeket, igaz, korszerűbb méretben és elhelyezéssel. Mindenképpen érdekes végeredmény született, és a megvalósítás is rengeteg izgalommal jár majd. 2010, illetve 2011 fontos dátum, a metró elkészültekor itt egy városias, modern tér lesz, korszerű infrastruktúrával.
A díjazottak tehát nem megbízást kapnak terveik megvalósítására, hanem a kiíró megvásárolja terveiket, azokból csak bizonyos elemeket használ föl. Így az első helyezett, a Mű-Hely Zrt. hétmillió forintot kapott, a második ECE PM Budapest Kft. 4,5 milliót és a harmadik Palatium Stúdió Kft. 3,5 millió forintot nyert. A pályázatot a Fővárosi Önkormányzat és a XI. kerületi Önkormányzat közösen írta ki. A Kelenföldi pályaudvar és környéke teljes átalakulása 8-10 évet vesz majd igénybe.
- Ezen a területen nem lehet középszerűt vagy átlagosat alkotni - beszél a fejlesztésről Lakos Imre alpolgármester. - Itt most komoly esélyünk van egy európai szintű városrész kialakítására éppen Budapest nyugatra nyíló kapujában. Ha ezt a lehetőséget elhalasztjuk, évtizedekig nem lesz hasonló alkalom. Ez a pályázat továbbnövelte a szakemberek és az érintettek lelkesedését, nekünk most ezt kell meglovagolnunk. Mi, azaz a kerület városvezetői a generátor szerepét kaptuk ebben a történetben, ennél fogva a mi tisztünk jól szervezni a főváros, kerület, befektető, közlekedési társaságok, BKV, MÁV együttműködését. Noha ez egyáltalán nem egyszerű, hiszen helyenként még tulajdonjogi kérdések is felmerülnek, meg kell valósítanunk Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb intermodális csomópontját. Még az is elképzelhető, hogy az érintettek egy közös fejlesztési társaságot hoznak létre, amely mindannyiunk érdekeiben közös nevezőt jelenthet. Biztos, hogy a befektetőket be kell vonni, hiszen ahhoz, hogy beruházásaik helyszíne világvárosi legyen, nekik is be kell szállni a feladatok vállalásába. Ha sikerül tető alá hozni azt, amit most megálmodtunk, példaértékű városfejlesztést produkálhatunk, amely egész Budapest számára minta lehet a jövőben.
Bárzy A. - Újbuda Újság (2007. 11. 06.)
Kapcsolódó linkek:
