Az előbbiek alapján az "Álcivil"-nek minősített szervezet nevében kérem megjelentetni a teljes szöveget, amely világos választ ad arra, hogy a civilek és a CÖF "tudják-e, mit akarnak".
Csizmadia László CÖF szóvivő Alábbiakban közöljük Csizmadia László nyílt levelét és a kért teljes szöveget.
NYÍLT LEVÉL
Molnár Gyula polgármester úr
Tisztelt Polgármester Úr,
A XI. kerületi Önkormányzat sajtószolgálata a Civil Összefogás Fórumot amely országos szinten 1200 civil szervezet támogatását bírja ál civil szervezetnek minősítette az Újbuda online újságban a valóság figyelembevétele nélkül. Ön is tudja, hogy 14 kerületi egyesület tiltakozik a Gomba körüli beruházási és üzemeltetési Testületi Előterjesztés miatt. Ezután közös érdekünk, hogy a kerület lakossága megismerje az igazságot. Ezért nyilvános vitára hívom az Újbuda TV-be és kérem, hogy hívjon össze a kerület összes polgárának részvételi lehetőségével egy lakossági fórumot, ahol érveinket nyíltan ütköztethetjük.
Várom megtisztelő válaszát.
Budapest, 2010. június 11.
Dr. Csizmadia László alapító, szóvivő és közel 30 éve kerületi lakos
Teljes szöveg:
Ehető-e a körtéri 'Gomba'saláta? A budapesti Móricz Zsigmond körtéri Gomba felújítását a kerületi önkormányzat régóta tervezi. Most, még az önkormányzati választások előtt meg akarják hozni a beruházás megkezdéséhez szükséges képviselő-testületi döntéseket. A döntés-előkészítő anyagot a képviselők megkapták. Már csak a határozatot kell meghozni, és indulhat a beruházás. Az előterjesztést áttanulmányozva kimondhatjuk: alapos okkal feltehető, hogy a Gomba esetében ugyanazzal a módszerrel állunk szemben, amelyet az elmúlt 8 év alatt olyan jó hatásfokkal alkalmaztak egyes városvezetők, hogy több esetben büntető eljárások indultak, miközben épített környezetünk színvonala soha nem látott mélységekbe süllyedt (természetesen tisztelet a kivételnek). Nem tudjuk, mi a tényleges helyzet a Gomba esetében, de azt nyugodtan kijelenthetjük: nem a lakossági érdekek és a közjó érvényesülése játszotta eddig a legfőbb szerepet. A beruházás előkészítéséből azért adódik ez a következtetés, mert a javaslatok már most előkészítik a majdani korrupció alkalmas talaját. Hagynak olyan lehetőségeket és hézagokat amelyekre hivatkozva a jövőben olyan önkormányzati fizetési kötelezettségek és egyéb pénzlehívási lehetőségek keletkezhetnek, melyekre a jelen anyag nem hívja fel a figyelmet. Az ügy fontosságát nemcsak kerületi szempontok adják. A Móricz Zsigmond körtér sorsa nem helyi ügy, hanem az egész főváros, és ezáltal az ország ügye is. Ez is indokolja, hogy erről a beruházásról ne fél kézzel, és a civilek bevonása nélkül döntsenek. Szögezzük le azt is: nem lehet kiipipálni a civil részvételt azzal, hogy egy részletkérdésről formálisan megkérdezik a lakosságot, és minden egyébről maga dönt a kerületi vezetés. Magyar, budapesti és XI. kerületi polgárként tiltakozunk ez ellen a jól ismert eljárás ellen! A jelen írás közzétételének konkrét és kifejezett célja egy esetleges újabb botrány megelőzése. Már most szólunk, nehogy akkor kelljen szólni, amikor már elszámoltatásról kell beszélni. Nézzük meg konkrétan: miért ehetetlen a készen elénk tálalt gombasaláta? Mindenekelőtt azért, mert a terveztetés megrendelése előtt ténylegesen, és nemcsak formálisan fel kellett volna tárni az érintett polgárok álláspontját és valós szükségleteit. Ehelyett éppen a legfontosabb civil kompetenciájába tartozó kérdésből, a szolgáltatási funkciók meghatározásából kimaradt a lakosság. A Gomba tervpályázatát kiírták, anélkül, hogy precízen meghatározták volna az épület szolgáltatási funkcióit. A tervek elkészültek, és a lakosság most tiltakozik. A megvalósíthatósági terveket újabb pénzért feltehetőleg át kell majd dolgoztatni. Előre látható volt, hogy az amúgy is zajos Körtérre a lakosság nem kíván sörözőt, éttermet, az ehhez kapcsolódó kellemetlen mellékhatásokkal. Hibás bár fortélyos - az az elgondolás is, mely szerint az Önkormányzatnak éppen a Gombá-ban lenne égető szüksége egy kiállító- és rendezvényteremre ki, tudja, milyen magas bérleti díj fejében. A parkolás a környéken szinte lehetetlen, és ezek a funkciók más területen sokkal jobban megvalósíthatók. Ezzel szemben lettek volna más elképzelések. Ki lehetne dolgozni egy, a fővárosban újdonságnak számító szolgáltatási formát. A Gomba jellege és környezete szinte sugallja funkcióját. Miközben egyáltalán nem alkalmas reprezentációs és hagyományos értelemben vett vendéglátási tevékenységre, nagyon is alkalmas arra, hogy a körtéri átmenő forgalomra és a turistákra támaszkodó, álló jellegű kiszolgálással működő, viszonylag kis alapterületű üzleteknek adjon helyet, melyek a napi szükségleteket magas színvonalon, gyorsan, rugalmasan kiszolgálják. Egy vegyes ízelítőre lenne szükség - legfőképpen speciális magyar áruk széles skálájából -, amely a vedd és vidd szellemében nemcsak a budapestieknek, hanem a turistáknak is hozzáférhetővé teszi a legjobb magyar elsősorban élelmiszer-jellegű - termékeket. Így pl. tej, sajt, pékáru üzlet, hús-hentesáruk boltja, helybeni álló fogyasztásra alkalmas kialakítással. Megjelenhetnének a turistáknak előre csomagolt, a lakosságnak félkész vagy konyhakész formában előkészített speciális magyar készítmények, kolbászok, szalámik, delikát termékek, savanyúságok, lekvárok, mézkészítmények, gyógynövények stb. Friss és előcsomagolt zöldségeket, azonnal fogyasztható gyümölcsöket kínáló üzletekre, virágboltra, hírlapboltra és kiegészítő kisboltokra is szükség lenne, egyebek között azért, hogy napi apróbb beszerzéseiért a lakosság ne kényszerüljön autóval a hipermarketekbe. Egy ilyen üzleti struktúra amellett, hogy kielégítené a munkába és a haza siető emberek igényeit, újra emberközelbe hozná a napi bevásárlást, és lehetőséget adna a kerületi kisvállalkozásoknak, akik esélyeit a multi-cégekkel szemben újra meg kell teremteni. A funkciók témájához tartozik az is, hogy a központi dekorációs elemnek tervezett, megvilágított jégcsap helyett mind szimbolikájában, mind használhatóságában szerencsésebb lenne az egykori ivóvíz- kút visszaállítása. Az előkészítő anyag összességében azt a benyomást kelti, hogy nem más, mint az előterjesztők által a képviselők elé varázsolt, előre borítékolt döntést eredményező szemfényvesztés. Már utaltam rá, hogy a lakosság megkérdezése a beruházásról nem azt jelenti, hogy aki akarja, ízlésének megfelelően választhat a látványterv-variációk közül. Természetesen ez fontos esztétikai, építészeti, műemlékvédelmi kérdés, és örülünk, ha több jó megoldás közül kiválaszthatjuk a többségnek tetszőt, de ezt a döntést alapvetően mégis meghagyjuk a szakembereknek. Elvárjuk, hogy minden kérdést az döntsön el, aki arra kompetens és aki az adott döntésért felelős. A hatósági és a szakmai kérdéseket tehát azok, akik erre szaktudásuknál fogva hivatottak. Minket, civileket nem a szakmai részletkérdések érdekelnek, hanem éppen az, amiről nem szoktunk információt kapni. Az előterjesztésből azonban úgy tűnik, hogy a mostani döntésre hivatott képviselő-testületi tagok sincsenek jobb helyzetben. Pedig a legfontosabbak a közzsebre menő kérdések. Másként fogalmazva: az igazi tét az, hogy a most kezdődő folyamat során (tervezés, jogi előkészítés, pályáztatások, kivitelezés, hasznosítás, üzemeltetés, megtérülés stb.) kik lesznek a Gomba haszonélvezői? Az a döntés, amit a képviselő-testület most meghoz, ezt fogja meghatározni, mégpedig nemcsak rövid-, sőt nem is közép-távon, hanem ha a javasolt koncessziós megoldást megszavazzák - az elkövetkező 20 + 20 éven át! Nos, úgy tűnik, mesterszakácsok dolgoztak a mi gombasalátánkon, és most elénk tették az előételt, amúgy franciásan: hatalmas tányéron, csodálatos dekorációval kínálja magát egy kanálka étel, amivel jóllakni ugyan nem lehet, de felkelti az étvágyat. A Testületi Ülésre benyújtott előterjesztés nem ad választ alapkérdésekre. Nem jól kidolgozott, átlátható és valódi alternatívákat felkínáló javaslat, hanem diktátum, mert: Az Előterjesztés szerint a működtetés két variációjából lehet választani, de az előterjesztő egyet azonnal kizár, fűre-fára hivatkozva. (A tervezők a lakosság előtt nem védhették meg álláspontjukat!) Nem világos a két versenyző terv ár és érték összehasonlítása, különös tekintettel a felhasználandó építési anyagokra. Tudjuk, hogy a Gyüre Építész Iroda becslése szerint a várható kivitelezési költség 320 M Ft + ÁFA. Nem tudjuk, hogy a Hetedik Műterem esetében ez az összeg mennyi. Kérdés: miért nem nyilvános a gazdasági összehasonlítás? Látni szeretnénk, mennyi pénzért mit kapunk. Az Előterjesztés fináléja a felelősség elegáns megkerülése. Van összesen két választható megoldás - ki tudja, miért, az előterjesztők által javasolt variációt eleve kiemelt betűvel szedték. Meglepő, hogy már az elfogadás előtt el is készült (nyilván jó pénzért) a hozzá tartozó koncessziós szerződés, amely a mellékletbe került. Talán azért, hogy arra lehessen később hivatkozni, hogy a mostani döntéssel már a majdani kiírás ill. szerződés szövegéről is döntöttek a képviselők? Lehet, hogy a képviselők számára mindez majd csak akkor derülne ki, amikor a szerződést már aláírták és következmények nélkül a lényegen már nem lehet módosítani? Gondoljuk végig a mostani döntés után következő folyamatot is!
A győztes tervező örül, és nyilván hálás az előterjesztőknek. A koncessziós pályázat majdani nyertese aki talán már sejt is valamit - nyilván rajtra kész, és ő is hálás. Úgy lehet egy pályázat győztese, hogy a kivitelezési tervek még el sem készültek, holott azok tartalma meghatározó a koncesszió tárgyának kivitelezési költségei és a szerződés gazdaságossága szempontjából. Nyilván nem véletlen, hogy az előterjesztők nem önkormányzati jogkörben kívánják elkészíttetni a kiviteli terveket, mert azok hivatottak arra, hogy pontosan meghatározzák a koncessziós pályázat győztesének feladatát és a beruházás tényleges költségeit. Az előkészített koncessziós szerződés rendkívül sok lehetőséget ad későbbi szerződés kiegészítésekre, a pótmunkák során az önkormányzatra előnytelen alkuk megkötésére, kikényszerítésére. Ez néhány pont azon bizonytalansági tényezők közül, amelyek talán a közelmúlt tapasztalatai folytán nem alaptalanul gyanút keltenek a civil polgárban, amikor az előterjesztést elolvassa. Végezetül következzék egy kis számtan. A beruházás értéke 320 M Ft + ÁFA Buda legforgalmasabb helyén a kiadható helyiségek bérleti díja minimum 6.000 Ft+ÁFA/m2, de versenytárgyaláson ez az érték nőhet. A hasznos bérbe adható terület kerekítve 1.000 m2. Fentiek alapján a számított éves bérleti díj 72 M Ft + ÁFA. Megtérülési idő: 4,5 év Tehát megállapítható, hogy a beruházás költségei igencsak gyorsan és gazdaságosan térülnek meg a koncesszióba vevőnek. Mai áron számítva a Gomba hasznosítása az önkormányzatnak az ötödik évtől kezdve négyzetméterenként kb. 70 M Ft bevételt eredményezne ha nem kötött volna koncessziós szerződést, amely a beruházási költséget ugyan a koncesszióba vevőre hárítja, de a megtérülés utáni 5 évig az önkormányzatnak 0 Ft bevételt jelent. A hasznosításból ezalatt befolyó összeg a koncessziós pályázat nyertesének zsebébe vándorol. Emellett a koncessziós pályázat nyertesének húsz évig még csak a konkurenciától sem kell tartania. A bolondgomba-salátát tehát visszaküldjük a szakácsnak, mert hiába a szép tálalás, ha mérgező az alapanyag.
Budapest 2010. június 7.
Dr. Csizmadia László
Civil Összefogás Fórum alapító, szóvivő
