Az idei köszöntőre is az immár hagyományosnak tekinthető helyszínen, a Gellért Szállóban került sor január 6-án este 6 órától. A zsúfolásig megtelt emeleti fogadóterembe már mindenki szerencsésen érkezett, ugyanis egy-egy kitöltött lottószelvény lapulhatott a zsebében. Most is kiderült, hogy az élet a legnagyszerűbb rendező: az est háziasszonya, Zelinka Ildikó ugyanis a másnapi lottósorsolás lebonyolítója is egyben. Molnár Gyula pohárköszöntőjében röviden utalt az előző évi 75 éves jubileumra, hangsúlyozva, hogy a kezdetek a mai kerületnél jóval kisebb területre vonatkoztak. - Ez alatt a 75 év alatt, ami rövid idő történelmi értelemben, nagyon gyorsan élt, fejlődött ez a városrész - hangsúlyozta, majd így folytatta: ha ma eszünkbe jutna, hogy kiválunk a fővárosból, az ötödik legnagyobb magyar város jönne létre.
Jó házigazdaként mindenkihez volt egy jó szava: a vállalkozóknak azt köszönte meg, hogy itt működtetik vállalkozásukat, itt adnak munkát az embereknek, és itt fizetnek adót, felelősséget érezve szűkebb környezetükért is. Az egyház képviselőinek azt köszönte meg, hogy saját hitüket kisugározva adnak bátorítást az újbudai embereknek. A politikusoknak a vállalható közös célokat említette, amiért érdemes vállat vállhoz vetve dolgozni, akármelyik párthoz is tartozik az illető képviselő.
Tett arról, hogy azért búskomorságba ne fulladjon az este: felidézett egy mai mondást, amely szerint a következő fél esztendőben politikusnak nem szabad hinni, különösen ha valamit ígér. És bátorított is amikor felidézte, hogy a lottó történetének 1957 hatodik hetében az első ötös találatát egy kelenföldi négygyerekes anyuka nyerte meg, aki ötőjük életkorát ikszelte be, kezdve a 24-es, 26-ossal, végezve a 67-essel.
A néphagyomány szerint, ha lencse fogyasztásával kezdjük az új esztendőt, akkor egész évre hozzánk szegődik a bőség, a szerencse és a siker. A pohárköszöntőt így természetesen lencse fogyasztás követte, és a jelekből ítélve vagy nagyon finomat főztek a séfek, vagy sokan óhajtják a szerencsét idén is. Az este lényege persze inkább az volt, hogy - egy éve nem látott - ismerősök üdvözölhették egymást, tréfás és üzleti megbeszélések váltakozva duruzsoltak a fülünkbe. És nem mellesleg az ágyaspálinka sem volt megvetendő. A polgármester ígéretet tett, hogy ezt a hagyományt jövőre is folytatni fogja. Ez élénk vidámságot váltott ki a jelenlévőkből és alapos nyaktekerést körbe-körbe, ám a két ellenzéki képviselő hasonlóan vidáman bólogatott vissza. Lentről a villamos csikorgása hallatszott, a finoman permetező eső pedig a későn érkezők kabátján színpompásan csillogott. BUÉK mindenkinek.
(halász)
Újbuda Magazin (2006. 01. 09.)
|
|
|
november 27. szerda,
Virgil
