A diploma fontos kelléke a munkaerőpiacra való belépésnek, de ahhoz, hogy valaki könnyen jobb álláshoz juthasson, különböző kompetenciákkal - plusz jártasságokkal, készségekkel, kiegészítő tudáselemekkel, megfelelő személyiségvonásokkal, motivációval - kell rendelkeznie. Ez derül ki a hajdani Felsőoktatási Kutatóintézet Györgyi Zoltán által vezetett, multinacionális vállalatok és munkaerő-közvetítő cégek részvételével végzett kutatásából.
A megkérdezett multinacionális cégek a szaktudás, nyelvtudás, személyes kompetenciák együttesét igénylik. A szaktudással (elméleti ismeretekkel) kapcsolatban viszonylag nagy az elégedettség, az ezt kiegészítő kompetenciák már problémásabbak. Igaz, sokszor maguk a munkaadók sem definiálják pontosan elvárásaikat, s sok esetben a szakmai gyakorlat, illetve tapasztalat fogalmán keresztül fejezik ki igényeiket. Ebbe pedig nagyon sok mindent belegondolnak - a cégkultúrák megismerésétől kezdve a munkahelyi viselkedési szabályok elsajátításán át a teherbírásig. Nehezíti a felsőoktatásból kilépők helyzetét, hogy a munkáltatók a frissdiplomásokkal szemben inkább a tapasztaltabb, ám még fiatal szakembereket keresik.
Továbbra is az a jellemző azonban, hogy a végzettek szakmai gyakorlat nélkül próbálják megvetni lábukat a munkaerőpiacon. Terjed ugyan az a gyakorlat, hogy a fiatalok életének egy részében a tanulás és a munkavállalás párhuzamosan jelentkezik vagy egymást váltja fel - ennek során megnyúlik az első stabil munkahelyig terjedő időszak -, ám nem ez a jellemző. A rendszer hiányossága, hogy a szükséges praktikum megszerzésére hiányzik országunkban egy kialakult gyakornoki rendszer, melyet például Szlovákiában sikerült megvalósítani az utóbbi években.
A felmérés szerint a további, szakmai gyakorlattal nem kifejezetten összefüggésbe hozható kompetenciák közül elsősorban a jó fellépés, a megfelelő kommunikációs készség játszik szerepet. Hangsúlyt kap az önálló munkára való képesség, a problémamegoldó készség, a szervezői, illetve vezetői képességek, a nagy munkabírás, a dinamizmus, a precizitás, a pontosság, a rugalmasság, a felelősségérzet, a csoportmunkára való alkalmasság és az eredményorientáltság. Az interjúk alapján az is kirajzolódik, hogy a cégek leginkább egy-egy személyiségtípust keresnek egy-egy pozícióba, a személyiségből adódó jegyek, attitűdök tehát kiemelten fontosak a munkáltatóknak, hiszen a cégkultúra, a cég önmagáról alkotott és kifelé közvetített képe, illetve az adott munkakör jellege bizonyos személyiségjegyekkel összeilleszthető, másokkal pedig nem. Olyan igények is megjelentek, mint a pozitív emberi kapcsolatok, a helyzetfelismerés és a logikaielemző-képesség. Problémaként érzékelte a válaszadó cégek egynegyede az önismeret és önérvényesítési képességek hiányát.
A megkövetelt készségek közül a nyelvtudásban történt előrelépés az utóbbi időben. Megfigyelhető azonban a papírral igazolt és a tényleges nyelvismeret közötti különbség. Az idegen nyelv tudásában pont a kommunikációs készség hiányzik, amelyre a munkavállalás során leginkább szükség van. Az előrehaladás azokon a szakterületeken látványos, amelyeken a munkaerő-kínálat bőséges, s emiatt a munkahelyek elitje csak nyelvtudással vagy más kompetenciaelőnnyel szerezhető meg. Műszaki területen, ahol a végzettek viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, sokkal több a probléma: a fiatal munkavállalók kevésbé szorgalmazzák a nyelvtanulást.
Egyes szakterületek eltérő mértékben igénylik a nyelvek ismeretét. A jogi, egészségügyi munkakörökben csak elvétve van rá szükség, de ahol igen, ott sok esetben egy másik nyelvre is. Az oktatásban, kereskedelemben és az informatikában viszont kiemelkedően lényeges. Az előbbi kettőben sok esetben az angol mellett kell egy másik idegen nyelv is, az informatikában viszont elegendő az angol. A német relatív magas súllyal szerepel a mérnöki szakterületen.
A megkívánt képességek, készségek fejlesztése a bolognai rendszerben kezdők számára különös jelentőséggel bír. Igaz ugyan, hogy az első szintről kilépőkre több mint két évet kell várni, de nekik nemcsak a korábban végzettekkel kell majd felvenniük a versenyt a munkaerőpiacon, hanem a régebbi képzési rendszerből kilépő, s náluk hosszabb ideig tanult munkavállalókkal is.
Angeli Adrienn
