A megemlékezésen a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ), a Politikai Elítéltek Közössége (PEK) más 56-os szervezetek, valamint az áldozatok leszármazottai vettek részt. A vészterhes időket Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnökének beszéde elevenítette fel. Az MDF egykori alapító tagja beszédében arra emlékeztetett, a kommunista, szocialista diktatúrák alatt 100 millió embert gyilkoltak le. - Ez az időszak az állandó rettegésről, emberek megalázásáról, megbénított családokról, évtizedek múlva is zaklató csengőfrászról, ügynökök provokációjáról és aljas zsarolásáról szólt egészen 1990-ig, de olykor még tovább is - emlékezett a múlt szörnyűségeire a politikus. A parlament alelnöke idézte az első szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítója, Dzerzsinszkij feljegyzéseit, amelyből kiderül, a nyomozások során az ügynököknek azt adták parancsul, ne keressenek bizonyítékokat arról, mit tett a vádlott a hatalom ellen. Csak azt kell tőlük megkérdezni, milyen osztályhoz tartozik, milyen a származása, milyen az iskolája, mi a foglalkozása. A szovjet eljárásban ennyi elég volt a bebörtönzéshez, a lágerbe küldéshez, vagy a tarkón lövéshez. Lezsák szerint az irat jól mutatja, a bolsevik és a náci ideológia egy tőről fakad, hiszen mindkettő esetében csupán származás alapján is be lehetett kerülni a likvidálásra kijelölt csoportba.
|
|
|
|
|
|
