Fajtiszta mudi, fekete, kicsit kiszámíthatatlan, de minket feltétel nélkül imád. Megyünk felfelé a Mészöly utcán, fent a lépcsőkön ül valaki egy kutyával. Lelassítok, mert sose tudni, nem "ellenség"-e az illető, és akkor jó lesz vigyázni, mert a kutyák is igen ronda dolgokat tudnak egymásnak kiabálni. De ahogy közeledünk, felismerem, a szomszéd lány az, Johnnyval, féléves németjuhászával. A két eb jó ismerős, mondhatni barátok.
A fiatal majd szétrobban az élettől, izmai remegnek amint meglát minket, és mikor felismer, gazdájára néz, a beleegyezés után szinte lerepül a lépcsőkön és szalad üdvözlésünkre. Körbe-körbe szalad, majd fel a lépcsőn és szlalomozik a korlátok között. Bozót pedig komótosan, de somolyogva battyog mellettem, láthatóan ő is élvezi a másik örömét, farkcsóválva ad kifejezést megelégedettségének. Ma is szép napunk lesz!
