A 60+ program keretében dolgozó szomszédsági önkéntesek és a Médiaműhely tagjai állampolgári érdekvédelemmel foglalkozó tréningen vettek részt 2009. október 27-29-ig. Az Albertfalváról, Gazdagrétről, Lágymányosról, Szent ImreVárosból érkező 18 "hallgató" a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében ismerkedett az érdekvédelem alapfogalmaival. A foglalkozásokat Knyihár Éva és Peták Péter vezette, akik saját lakóhelyükön, a Pécs melletti Istenkúton szereztek közösségépítő-érdekérvényesítő gyakorlatot. Azóta a felnőttképzésben adják át tapasztalataikat a közösségfejlesztésről, érdekérvényesítésről - mindvégig a demokrácia szó elhangzása nélkül, de annak jegyében. Az első délután a kölcsönös ismerkedés, majd egymás lakóhelyének bemutatásával telt. Ennek során a közbizalom, aktivitás, társadalmi tőke kérdéskörével ismerkedtek meg a résztvevők. A bizalomról szóló kérdőív és ennek lajstromozása, körvonalazta az állampolgári beleszólás fontosságát. Ezt követte a jelenlévők példagyűjtése ennek mikéntjéről: ki, hol, hogyan próbálta elintézni a lakóhelyén felmerülő problémákat. Érdekes számadat-gyűjtéssel került sor a társadalmi tőke - az egyes ember és kapcsolatainak magyarázatára -, ennek során az együttműködési készség jelentőségére. A kiscsoportban végzett színes térképkészítés irányított szempontokkal, majd a lakóhely bemutatása aktivizálta és az egymás területéből való esetleges "zsákmányolás" jókedvre derítette a "diákokat" és a kerületi helyismerettel kevésbé rendelkező előadókat. A második napi program már nagyobb tempót követelt. Az előadók a lokális és funkcionális közösségek, majd az együttműködő, önmagát fejlesztő közösségek ismérveit vették nagyító alá - később sor került a közösségfejlesztő folyamat elemeire. Ennek bemutatására az előadók /akkor még spontán/ főszereplésével láthattuk azt a kisfilmet, amely az istenkúti iskola megtartásáért vívott állampolgári küzdelmet mutatta be - a plakátrajzolástól a városi tüntetésig. Azóta ez a film a közösségfejlesztés és állampolgári érdekvédelem klasszikus magyar iskolapéldájává vált. A képzés hallgatói feladatokat kaptak - nem az egyszerű filmnézés, hanem ok-okozat-módszer-konfliktusok összegyűjtése volt a cél. A közös tablók összegzése után sor került - most már az idézett film példájaként -, az állampolgári részvétel, a képviseleti demokrácia, és az érdekképviselet elemeire, összefüggéseire. Ezt az elméleti blokkot egy "vérbeli" konfliktushelyzeteket tartalmazó játék követte - egy lakásszövetkezeti közösség kertjének hasznosítása ürügyén lehetett vitázni: játszótér, garázs, juharfa, füvesítés?? - címszavakkal. Az "akvárium" módszer a belső és külső tagokkal igazi szimulációja volt a lehetséges hasonló helyzeteknek. A foglalkozás végén házi feladatot kaptunk: viselkedésünkre vonatkozó állítások közül választhattunk - konfliktushelyzetben, majd a betűjeleket összeadva értékelhettük magunkat. A harmadik nap - ahogy az iskolában lenni szokott, a házi feladatok megbeszélésével kezdődött. A szakirodalmi ajánlások, ismertetések után ki-ki értékelhette saját személyiségét a kitöltést elemezve: versengő, alkalmazkodó, problémamegoldó, kompromisszumra hajlandó, vagy a konfliktusokat kerülő emberek vagyunk. Megvitathattuk a közösségi beavatkozás megközelítési lehetőségeit: a helyi fejlesztés, társadalmi tervezés és lehetséges akciók körét. Végezetül egy érdekes játékban vettünk részt: kávéházi alaphelyzetben beszélgethettünk közös problémáinkról, több körben - egy házigazda, egy írnok és két vendég volt a forgószínpadon. Ez a "feladat" az eddig tárgyalt közösségfejlesztési módszerek mindegyikét gyakoroltatta, olyan sikerrel, hogy alig akartuk befejezni mondandónkat. Az összefoglalás igazán frappáns volt: megalkottuk az érdekérvényesítés ABC-jét. Utolsó feladatunk az oktatók, a továbbképzés értékelése volt. Az én értékelésem nagyon egyjegyűre sikerült: a Civil Kollégium Alapítvány munkatársainak jelest adtam elméletből, gyakorlatból, a hallgatóknak türelemből, empátiából, érdeklődésből. Közös véleményünk volt: jó érzés tanulni, ha komolyan veszik az embert 60+ után is.
|
|
|
|
|
