60+ Médiaműhely: Örmény 60+ kisebbségi képviselő Újbudán

Interjú Újbudán, Harmath Kálmán örmény kisebbségi önkormányzati képviselővel, aki Kiss Ernő vértanú leszármazottja. - Úgy tudom, az örmények sorsa is kisebbségi sors volt Európában. Honnan került a családod Budapestre? - Még békében, 1939-ben születtem. Édesapám családja magyarnak vallotta magát, Erdélyből, Fogarasról települt át három gyerekkel. Sok nélkülözés és küzdelem árán édesapám mezőgazdasági szakember lett. Monoron majd Budapesten éltünk. A Toldi Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, majd finommechanikai műszerész lettem, később elvégeztem a Műszaki Egyetemen a finommechanikai-optikai szakot. - Több nyelven beszélsz, magyarul is kifogástalanul. Nem akadályozott a származásod az elhelyezkedésben? - Nem - régóta már magyar a család anyanyelve. Több helyen dolgoztam, de nem én változtattam, hanem a gyárak alakultak át vagy tönkrementek. Így volt munkahelyem a Csepel Vas- és Fémművek, a Filmtechnikai Vállalat, és a Láng Gépgyár. - Történeted szerint az utolsó helyhez fűződik "örmény" származásod tényének felelevenedése is. Hogyan történt az "időutazás"? - Testvérem, Harmath Gábor kertészmérnökkel látogattuk sorba a temetőket - virágot vittünk a rokonok sírjaira. 2000-ben már átléphettük a határt, az utolsó koszorúval eljutottunk Szerbiába, a Vajdaságba - Elemérbe, Kiss Ernő aradi vértanú - dédnagyapánk - sírjához. A templomban be kellett írnunk, kik hozták a koszorút. Ennek alapján talált meg a rokonom, Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnök asszonya. - Nagyon megható családi történetet őriztek Kiss Ernő haláláról. Mi történt a golyó általi kivégzése után? 1904-ben, amikor édesapám 1 éves volt, Erdélyben megjelent egy cikk, hogy egy 48-as honvéd nem tudja magát eltartani. Ez Vörös Márton, dédapám tisztiszolgája volt - akkor 104 éves -, aki az aradi kivégzés után 2 nappal kiásta gazdája holttestét, hogy őseihez temethessék. 6 hétig hamis sírfelirattal az aradi temetőben nyugodott a tetem, majd 16 évig Katalinfán volt eltemetve. Végül maradványait átszállították a vajdasági Alsóeleméribe, a családi sírboltba. Ma is ott pihen. Akkor nagyanyám egy nagyobb összeget küldött a nélkülöző volt honvédnak. - Térjünk vissza a mához. Hogyan él ma egy hetvenen túli, örmény kisebbségi önkormányzati képviselő? - Ugyanúgy, ahogy a többi nyugdíjas. A feleségem is örmény származású, egy nagy lányunk van - most a férjével külföldön dolgozik. A véletlenek összejátszása, hogy a vejem munkahelyének igazgatója is örmény származású, ahogy ez később kiderült. A családban egyikünk sem beszéli már az örmény nyelvet, én most tanulom "vissza" - az öregség és a kíváncsiság összehozott egy jó nyelvtanárral. Most a latin, német nyelv mellé ez is társul. Kb. 120 örmény család él a kerületben. 2002-ben megválasztottak képviselőnek. Azóta van kapcsolatunk Örményországgal, már voltunk Jerevánban. Most már a 60+ korú, itt élő örmény időskorúak érdekeit is igyekszem képviselni. Kitalálja az olvasó, hogy milyen előadáson találkoztunk? Elárulom: Rajtunk múlik... állampolgári érdekegyeztetés, érdekképviselet napjainkban.