60+ Médiaműhely: Mindenki Bundija

Talán játszani - gondolom - kialudta magát. Talán Bundi nem is éjszakázott. Talán azt hiszi, társra lelt. Talán képzeletben már együtt is "kukáznak". Mert ő nem finnyás, és előszeretettel kotorászik a házak előtt a szemetesekben. És talán utána, a réten is együtt futkároznának. A Dunaparton, a rekettyésben, felverve a madarakat! De nem, a hajnal még aranyhidat vet át a Dunán Csepel felől. Albertfalva még alszik, csak a korai sofőrök indítják csendben autóikat. A legkisebb zajjal. Hiszen van, aki éjjel dolgozott, és nemrég tért nyugovóra. . . Persze, erről Bundi mit sem tud. Legfeljebb csodálkozik: milyen kevés kutyával találkozhat? És velük a gazdi, aki mindig mérgeskedik: "mész innen!" Igen, tudom, már régen kellett volna a "gyepmestert" értesíteni: kóbor kutya van a környéken! De Bundi kóbor lenne? Igaz, a gyepmesternek is sokkalta "úribb" neve van mostanában, de a feladata, eszköze gyermekkoromat idézi: a hosszú nyél, meg a rúd, meg a drótból való hurok! Szörnyű, amikor vergődik benne a jobb sorsra érdemesült kutya… És a bokrok közt - hiszen mondom, Albertfalváról van szó, a Fegyvernek és a Karcag utca közti részről - "felharsan" csendben: "Bundikám, gyere ide! Csontikát hoztam, friss vizet. Egyél-igyál. Amíg nekünk lesz, neked is. . ." Hát akkor hogy lehetne Bundit gyepmester kezére adni!? Ha idős emberek, nyugdíjas, vénséges öregasszonyok hívogatják, a sajátjuknak érzik? Hiszik, és hittel vallják, hogy kell nekik is egy élő, meleg, érző valaki, aki fogyó életük része lesz. Lehet, hogy már nem is léteznének, ha minden reggel nem kellene vizet, a csirke farhátból maradékot, egy kis főzelékfélét, bele száraz kenyérhéjat aprítva, Bundinak vinni. . . Mégis, talán szólni kellene a gyepmesternek - így a lelkiismeret. Hiszen fertőzést terjeszthet, élősdiek tanyája lehet. Imitt-amott elhullajtja a maradékát! Aztán eszembe jut az intés: "mindenkinek, 16 éves koráig meg kell ennie egy kiló koszt. Hogy működjön az immunrendszere. . ." Ezt biológus mondta, évekkel ezelőtt. S amíg vitatkozom önmagammal, Bundi eltűnik a Duna irányába. Ott már várják a vadmadarak, a sirályok, a szárcsák, a kacsák - és holnap úgyis minden kezdődik elölről. . . 2009. 08. 03.