Dr. Szent-Miklóssy Ferencet - a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnökét, a Kerti Kalendárium főszerkesztőjét - kerestem meg olyan kérdésekkel, amelyek érdekelhetik az embereket.
Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a gyümölcsfák és a szőlő metszéséhez csak akkor szabad hozzákezdeni, ha a hőmérő már plusz fokokat mutat. Ellenkező esetben a növény fagyfolt károsodásokat szenvedhet.
Mindazoknak, akik otthon szeretnék a zöldségpalántákat előállítani, a következőket tanácsolta: A vetőmagok vásárlásánál figyelmesen olvassák el a tasakon található tudnivalókat, mert ott jelzik, hogy korai, közép, vagy kései fajtájú lesz a termés. Továbbá kerülni érdemes azokat a magokat, amelyek tőlünk délebbi országokból származnak, mert a mi klímánk alatt nem a várt eredményt fogják hozni. (tehát biztonságosabb a hazai...)
A palántaneveléshez a legideálisabb az üvegház vagy a fólia, de végső soron, a lakás világos részében - pl. napsütéses verandán - is sikerrel előállítható a palánta. Legfontosabb követelmény, hogy a magok keléséhez 25-28 °C fokot kell biztosítani! Jó megoldás lehet a hajtatóláda is.
Megtudhattam azt is, miként lehet, vagy kell bánni az előző évről megmaradt növényvédő szerekkel: A szerek csomagolásán pontosan fel van tüntetve a felhasználhatóságra vonatkozó határidő, valamint a megkívánt tárolási körülmény. Ezek elsősorban a meg nem bontott csomagolásokra vonatkoznak. Ha felbontott szerek maradtak, azokat megvizsgálva láthatjuk, hogy az eredeti állapothoz képest van-e elváltozás. Ez lehet lerakódás, kiválás, túrós kicsapódás stb. (főleg a folyékony szereknél) Amelyiknél ilyet tapasztalunk, azt nem érdemes már felhasználni, mert az elváltozásokkal együtt a hatásuk is elvész. A porszerű anyagok a helyes tárolás esetén kevésbé érzékenyek, így biztonságosabban felhasználhatók.
Még egy kicsit törődni kell a madarakkal is.
Hogy hogyan, ahhoz ad tanácsot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik részlegének igazgatója, Orbán Zoltán. Azt ajánlja minden kertészkedőnek, és más jóérzésű embernek, hogy érdemes ilyenkor fokozottan törődni a madarakkal. Egyrészt azért, mert ingyen "növényvédő munkások", akik nem károsítják a környezetet vegyszerekkel, másrészt, aki nem kertészkedik, annak a látvány és a madarak vidám dala kellemes hangulatot hoz a hétköznapok szürkeségébe. Azt hihetnénk, hogy a madarak ilyenkor a hidegtől meggémberedve gubbasztanak, pedig ez tévedés.
Az igazgató megmutatta, hogy náluk, a kertben - ahová rendszeresen kiteszik az élelmet - milyen élénk élet folyik. Valóban, a madárkák ott repdestek ugráltak a bokrok között, várva a csemegéket. Beszélgetésünk alatt végig hallani lehetett a cinegék "cippegetéseit" - ami még nem nyitnikék, de már valamit sejtet abból is. Elmondta az igazgató, hogy nem olyan körülményes dolog a madarak etetése. Etetőnek megfelel az is, ha csak elseperjük a havat, és oda szórjuk az élelmet. (Ilyenkor azért jó egy féltető-féle a megtisztított terület fölé, hogy a hó ne lepje be az eleséget.) Nem kell a kereskedelemben forgalmazott "kacsalábon forgó" etető, megteszi egy közönséges cserép alátét, vagy egy kivágott műanyag flakon is.
Megtudtam azt is, hogy az élelemnek három alapvető típusát ajánlják:
I. Ipari napraforgó, keverve az apró köles méretű magokkal.
II. Állati zsiradék, szalonna, faggyú, háj (ilyesféle a készen kapható cinege golyó is)
III. Gyümölcs. Legalkalmasabb az alma - az ágakra tűzve (pl. a rigók számára)
Reméljük, hamarosan önellátóak lesznek a madarak, mi pedig palántázhatunk
