A 60+ szomszédsági önkéntes nagyik a 10 órakor kezdődött programsorozat előtt már megjelentek, hogy időben elkészítsék a gyerekek számára a kakaót (kísérőiknek a limonádét) és felszeleteljék a kalácsokat. A napot Király Nóra önkormányzati képviselő nyitotta meg, majd Hadobásné Reni, a GKH szakreferense ismertette a tervezett programot. Volt ott minden, ami a gyermeknépnek kedves! Bemelegítésként a Csipet csapat együttes által előadott közkedvelt dalokra táncoltak a picik - és ahogy észrevettük -, a felnőttek is. Aztán várt mindenkit a színház, a többféle kézműves foglalkozás és az arcfestés. Aki megéhezett, megszomjazott, azt a nagyik fogadták a finom italokkal és friss kaláccsal. Mindenkinek jutott tőlük egy-két kedves szó, amitől még finomabb volt minden falat. Ebéd tájékán megérkeztek a várva várt pónilovak, a pónifogat és a simogatnivaló édes kis nyuszikák. A gyerkőcök türelmetlenül várták, hogy mikor kerül már rájuk a sor. Szerencsére több póni volt, és a fogaton is elfértek négyen-öten. Izgalmas, jó móka volt. Mindenki annyi kört mehetett, ahányszor beállt a sorba. Közben a benti helyiségekben is zajlottak a programok. Az előtérben csodálatos rajzokat láthattunk Fekete Beától, aki kézsérülését követően nagy akaraterővel újra megtanult rajzolni. A gazdagréti újszülöttek pici lábnyomait - az utókor számára megörökítő újabb emléktáblát - is átadta ünnepélyesen Király Nóra, akinek Nagy Brigitta GKH-szakreferens segített. A nagyteremben közben különféle jópofa programok voltak. Többek között Gangnam Style folyt táncverseny - meglepően sokan neveztek be. Vali néni, mint zsűrielnök szigorú volt, de szokása szerint szeretetteljesen elnéző is egyben. Szinte percenként köszöntötték Őt, hisz a több mint 25 éve a lakótelepen végzett tanári munkája révén, sokan ismerik (régi tanítványai már szülők, és gyerekeik - mai tanítványai). Láttuk a vendégek között a lakótelep kedvenc Erzsike doktor nénijét is, akit szintén másodpercenként üdvözöltek. Gyorsan szaladt az idő és következett az utolsó attrakció - az aszfaltrajzolás a közösségi ház előtt. Csodálatos alkotások születtek, amiből látszik, hogy a gyerek az örök. Hiszen mi is szerettünk krétával rajzolni bármire. Nagyszerű gyereknap volt, és amitől tényleg csodálatossá vált, hogy mindez ingyenes volt! A változatos programokat a szervezők érezhetően nagy szeretettel és figyelemmel állították össze és rendezték meg. Sajnálom, hogy már nagyi korú létemre egy kicsit túlkoros voltam, így nem lovagolhattam vagy kocsikázhattam. Viszont boldogok voltunk, hogy láthattuk a gyerekek csillogó, boldog tekintetét, ami kárpótolt ezért a veszteségért.