Gedény Mihály már egyetemi évei alatt szoros kapcsolatban állt a sporttal, ezen belül is az atlétikával.
A Magyar Nemzeti Diákszövetség külügyi osztályának vezetője és a sportosztály elnöke volt. Így, a magyar-francia szakos tanári oklevél és jogi diploma megszerzése után egyenes út vezetett számára az Országos Testnevelési Tanácsba - a főiskolai világbajnokságok és olimpiai ügyek előadója lett.
Az 1936-os berlini és az 1948-as londoni olimpián a magyar csapat vezetőségi tagja és sajtóreferense volt. London után a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként dolgozott. Cikkei jelentek meg a Magyar Sport Almanach és a Testnevelés c. szakfolyóiratokban.
Munkája mellett fordított és - 1956 novembere és 1957 márciusa között - tolmácsként is segítette a Nemzetközi Vöröskereszt munkáját.
Részt vett a Bécsbe érkező segélyek Magyarországra történő szállításának megszervezésében is.
A sors fintora, hogy az itt végzett munka 'jutalmaként' előbb 1957-ben egy évre internálták, majd 1961-ben a hírhedt Ábrányi-féle kémhistóriába próbálták belekeverni. Bár ártatlansága egy hét alatt kiderült, mégis négy és fél hónapig egy magánzárkában tartották fogva.
A kistarcsai és tököli internálótábori 'kitérő' után évekig nem kapott munkát. Ezekben az években a családé volt a főszerep.
1958-tól fordítóként, szinkrontolmácsként dolgozott. A műszaki szövegek fordítása mellett maradt ideje kedvtelésének is hódolni. Zolnay Vilmossal összeállították a fattyúnyelv (szleng) szótárát, amely sajnos nem került kiadásra. (A huszonnégy kötetből álló kézirat napjainkban is megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban.) A szleng szótárral párhuzamosan elkészült a cigány szótár is.
Életében újra az irodalom kapta az első helyet nyugdíjazásakor. Ekkor állította össze a Krúdy-bibliográfiát, és készültek újabb szépirodalmi művei is. Gedényi Mihály ugyanis az 1945 előtti irodalomnak viszonylag jól ismert és sikeres alakja volt, regényei novellái jelentek meg.
Az idősebb korosztály talán még emlékszik rájuk. Ő volt a szerzője többek közt a Hatvan forint, az Üstökös a Bakonyban, Emlékek zsongása és a Pesti ének című könyveknek -, hogy említsek párat.
Gedényi úr 1939-től haláláig lakott és alkotott kerületünkben. Ezt egykori lakóházán emléktábla hirdeti, melyet 2008. június 20-án avattak fel, születésének 100. évfordulója alkalmából.
A Fekete Sas kiadó 2005-ben jelentette meg 'Emlékezés könyve, Gedényi Mihály emlékére' című könyvét. A kötetet második felesége Gedényiné Gaál Zsuzsanna rendezte sajtó alá.
sztorma - 60+ Médiaműhely (2010. 06. 19.)
|
|
|
