60+ Médiaműhely: '. . . A leütött figurákra szoknyát varrtam. . .'

Pár héttel később, - még mindig az élmény hatása alatt - beszélgettem a sakkról a mesternővel.

Hogyan tanult meg sakkozni?

Édesapám korábban szenvedélyesen biliárdozott. Amint a sakkot megismerte, azonnal belészeretett, nem kellett többé a biliárd! Miután a család férfi tagjai kirepültek a házból, én lettem a partnere. Hat-hét éves lehettem ekkor. Már korábban is ott lábatlankodtam a tábla körül.

A leütött figurákra szoknyát varrtam, fejükre kendőt kötöttem, sapkát adtam. Nem győzték őket vetkőztetni. Nem is tudom, mikor hogyan, de ellestem a figurák mozgásrendjét. Anélkül, hogy valaki megtanított volna rá, megtanultam sakkozni.

Az első versenyek?

Már dolgoztam Szolnokon a MÉH Vállalatnál. Első edzőm Dalkó Nándor volt 1950-ben a MÁV sakk csapatánál. Az 'igazi' versenyzői pályafutásom 1952-ben indult el. A budapesti Vörös Meteor sakk klubjának tagjaként számos versenyen indultam. Az első országos versenyt is ekkor nyertem. Csodálatos élményt jelentett számomra mindig a versenyzés. Az örömbe azonban üröm is vegyült. Szerencsére ritkán! 1955-ben szereztem meg a sakkmesteri címet.

Tagja volt kétszer is az olimpiai keretnek, mit jelentett ez?


Az első női sakk olimpiát 1957-ben rendezték meg Hollandiában. Emmen adott otthon az eseménynek. Későn kaptam meg a vízumot (bizonyára attól tartottak, hogy nem jövök vissza), ezért a versenyre is késve érkeztem. Nem engedtek asztalhoz ülni, mert pihent erőnek számítottam. A vendéglátó hollandok ezért később meghívással kárpótoltak.

Másodszor 1961-ben dőltek dugába terveim. Ez esetben már az útlevél és a vízum is a kezemben volt, - sőt birtokában voltam egy olimpia utáni, hat országot érintő meghívásnak is szimultán játékra. Ekkor viszont az NDK versenyzőitől megtagadták a vízumot. Az akkori szocialista államok (közöttük Magyarország) 'szolidaritást' vállaltak velük…
Hát ennyit az én olimpiai szereplésemről.

1989-ig - ekkor hagytam abba a versenyzést - számos versenyen vettem részt külföldön is. A korszak nagy sakkozóitól sokat tanultam. Partnereim voltak többek között Portisch, Forintos, és persze a külföldi neves világbajnok sakkozók. Az akkori országos bajnokot, Lángos Józsát egyszer egy barátságos partin háromszor is megvertem!

A szimultán versenyek ötletét mi adta? Mikor kezdődtek?

A MÉH az 1970-es években is meghirdette az iskolák közötti hulladékgyűjtési versenyt. Azokban az iskolákban, ahol a legtöbbet gyűjtöttek - rendeztük meg a jutalom szimultánokat. Nagyon népszerű volt akkor az iskolások körében a sakk. Jártuk a Balaton körül az úttörőtáborokat. Nagyon jó kis csapatunk volt! Az idősebbek talán még emlékeznek Pataki fejszámoló művészre, Gálfi bűvészre és Kelly bohócra. A műsor része volt persze a szimultán sakk parti is. Akkoriban húsz táblával jártam az országot.

A legkülönlegesebb helyszín melyik volt? Kiemelhető-e valamelyik szimultán játék az eddig lejátszott 9139 játszmából?

Minden egyes szimultán egy-egy élmény! Nehéz választani belőle. Arcokra már nem emlékszem, játszmákra igen!

Különleges helyszín? Talán az, amikor egy bombatölcsér aljában guggolva játszottam az egyik balatoni úttörőtáborban.

Egyszer hajóval mentünk Leányfalura. A versenyt a hajón rendezték. Akkor 95 partit játszottam.
1984-ben volt a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban a MÉH sakkverseny döntője. Ide 442-en jöttek el. Az egész versenysorozatot 27 176 fővel zártuk!

Sinka Brigitta öt vastag füzetbe gyűjtötte össze a több mint kilencezer játszmát. A statisztikai adatokon kívül, a lapokon megelevenedett a fiatalságom is olvasva a bejegyzéseket, véleményeket és persze az újságkivágásokat.

Köszönöm ezt a különleges történelemórát! Drukkolok, hogy meglegyen a tízezredik játszmája is!

sztorma - 60+ Médiaműhely (2010. 11. 12.)