Küszöbön az EP-választás

- Mielőtt konkretizálnánk ezeket a változásokat, kezdjük azzal, hogy mi az, ami nem változott? Mi az, ami ugyanúgy történik, mint eddig? Az eljárás menete alapvetően nem változott. A választási értesítőket a posta a megadott határidőben kikézbesítette. Ez most is valamivel több mint százezer küldeményt jelentett. Különösebb panasz, probléma nem érkezett az értesítő kézbesítésével kapcsolatban. A szavazatszámláló bizottságok kieső tagjait a képviselő-testület megválasztotta és a jelölő szervezetek, valamint a pártok által delegált tagok névsora is megszületik pénteken 16 óráig. Lezárultak a szavazással kapcsolatos eskütételek és a választott tisztségviselők oktatása is megtörtént. Így 2009. június 7.-én vasárnap reggel 6 órától este 19 óráig mindenki felkészülten vesz részt az Európai Parlamenti választásokon. - Akkor most térjünk át arra, hogy mi az, amiben változtak a szabályok? Mert ha minden igaz, akkor egy kicsit szigorodtak. Így van. Ráadásul elsősorban a választópolgárokat érintik az eljárási szabályok módosításai. Minden abból az alapelvből indult ki, hogy 2009-től az egész országban elektronikusan vezetik a névjegyzéket és ehhez igazították hozzá az eljárási rendet is. A legnagyobb változás, hogy emiatt a szavazás napján a szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság senkit nem tud a névjegyzékbe felvenni, ha az nem szerepel benne. Hiába van a választópolgárnak érvényes személyazonosságát és lakcímét igazoló okmánya, a bizottság nem engedheti, hogy szavazzon. Mi a lezárt szavazóköri névjegyzéket június 6-án, szombaton a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától kapjuk meg és csak azok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek. Azok a választópolgárok, akik érvényes lakcímmel rendelkeznek, de az elektronikusan vezetett névjegyzékben nem szerepelnek, június 4.-én csütörtök 16 óráig kérhetik a névjegyzékbe való felvételüket, utána sajnos már nincs rá lehetőségük. - Nem léteznek kiskapuk? Kiskapuk nem léteznek, de a fenti szabály alól egyetlen kivétel mégiscsak akad. Azok a választópolgárok, akik a kerületben tartózkodnak a választás napján és igazolást kértek az állandó lakóhelyük szerinti választási iroda vezetőjétől, azok a XI. kerületben a Bocskai út 47-49. szám alatt lévő Általános Iskolában a 19. számú szavazókörben tudnak szavazni. Ez az egyetlen szavazatszámláló bizottság, aki az igazolással rendelkező választópolgárokat felveheti az úgynevezett segédlistára. Ezeket az igazolásokat személyesen 2009. június 5. péntek 16 óráig lehet kérni az állandó lakóhely szerinti jegyzőtől. Írásban, ajánlott levélben úgy lehet igényelni igazolást, hogy annak 2009. június 2-án 16 óráig meg kell érkeznie az állandó lakóhely szerinti helyi választási irodához. Amennyiben a választópolgár a kért igazolását mégsem kívánja felhasználni, megteheti, hogy egyszer - de csakis egyszer - visszaviszi azt az állandó lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Jelen esetben a 11. kerületbe, a választási irodába kell behoznia az igazolást és visszavesszük őt a névjegyzékbe. Ezt június 4.-én, csütörtökön 16 óráig teheti meg a választópolgár. Ha kicsúszik a határidőből, akkor az igazolás helyére kell mennie szavazni, vagy nem tud részt venni a választásokon. Azok a választópolgárok, akiknek lakcíme csak kerületi szintű, azaz Budapest, XI. kerület szerepel lakcímként, szintén a 19. sz. szavazókörben szavazhatnak. A névjegyzékben a magyar állampolgárok mellett az uniós országok választópolgárai is szerepelnek, akik a szavazás napján Magyarországon kívánják leadni szavazatukat. - És mi a helyzet a mozgóurnás szavazással. Abban van változás? A mozgóurnás szavazásnál is módosult a jogszabály, törvényi előírás, hogy mozgóurnát csak írásban lehet kérni. Ez azt jelenti, hogy a mozgásában gátolt választópolgár hozzátartozója a szavazás napján csak az érintett választópolgár írásbeli kérelmének átadását követően igényelheti hozzátartozójának a mozgóurnát. A korábbi választáskor gyakorlat volt, hogy a mozgásában gátolt személy eljut a szavazóhelyiség földszintjére, azonban a lépcsőn már nem tud felmenni. Valaki a szavazókört értesítette erről a tényről és a szavazatszámláló bizottság két tagja miután meggyőződött, hogy a választópolgár szerepel a névjegyzékben levitte a mozgóurnát, így biztosították számára a szavazás lehetőségét. Az új szabályozás szerint a szavazókörben megjelent választópolgárhoz le kell vinni a kérelem nyomtatványt, alá kell íratni vele, hogy mozgóurnás szavazást kér, majd ezután tudja őt a bizottsági két tagja leszavaztatni. Ha a hozzátartozó megy mozgóurnát kérni a szavazás napján, mindenféleképpen javaslom, hogy az igénylő írásbeli kérelmét már hozza is magával. Állampolgári ötletre mi a www.ujbuda.hu választás rovatában kértük, hogy tegyenek fel egy mozgóurna igénylő kérelmet, hogyha valakinek van otthon internete és letölti, akkor előre alá tudja íratni a hozzátartozójával és kevesebb kört kell futnia. A mozgóurnás szavazást a szavazókör szerinti szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni a választás napján írásban, vagy június 5-ig a helyi választási irodától. Azok a választópolgárok akik igazolással rendelkeznek és mozgóurnás szavazást kérnek, csak a 19. szavazatszámláló bizottságtól tudják igényelni a szavazás napján a mozgóurnás szavazás lehetőségét. - Minden választásnál gondolnunk kell arra, hogy felmerülhet valami probléma. Mondjuk a szavazatszámláló bizottság munkájával kapcsolatban, vagy a szavazási eredmények miatt. Ilyenkor milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet az állampolgár? Az Európai Uniós választáskor az egész ország egy választókerület. Ez azt jelenti, hogy a kerületben nem működik helyi választási bizottság. A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság döntése ellen a fővárosi választási bizottsághoz lehet fordulni a jogorvoslati lehetőségek miatt. A szavazóköri választás eredménye ellen az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani a panaszt, észrevételt. - Ha már elmegyünk szavazni, akkor belépve a helységbe mire számíthatunk? Hogyan zajlanak ott az események? A választópolgár, ahogy belép a terembe, át kell adnia a személyazonosságát igazoló okiratait (fényképes igazolvány, útlevél, jogosítvány) és az ehhez kapcsolódó lakcímkártyáját. Ha megtalálják őt a névjegyzékben, a szavazatszámláló bizottság egy tagja a jelenlétében lepecsétel egy szavazólapot és egy boríték kíséretében átadja neki. A választópolgárnak az aláírásával kell igazolnia azt, hogy átvette a szavazólapot. Ekkor eldöntheti, hogy bemegy a fülkébe és ott adja le a voksát, vagy inkább arrébb vonul és ott jelöli be érvényesen a szavazólapon az "ikszét". Ezután a lapot bedobja az urnába. Ha valaki rosszul tölti ki a szelvényt és még nem dobta be az urnába, egyszer van rá lehetősége, hogy a bizottságtól kérjen egy új lapot. Miután bedobta az urnába a borítékot, elhagyja a termet a választópolgár. Persze fel kell készülni a rendkívüli eseményekre is. Itt kétféle típust különböztethetünk meg egymástól. Az azonnal elháríthatót és azt, amelyik ennél jóval több időt vesz igénybe. Az elsőnél - például, ha belép egy rendzavaró, vagy verekedés tör ki a szavazókörben - a szavazatszámláló bizottság elnöke döntheti el, hogy kér-e rendőri segítséget, vagy a szavazatszámláló bizottság tagjával megpróbálják a rendbontókat kivezetni. Akadnak sajnos olyan esetek is - egy bombariadó, vagy egy haláleset - amelyeket nem lehet egy-két perc alatt elintézni. Ilyenkor fel kell függeszteni a szavazást a szavazókörben. Ezt szintén a szavazatszámláló bizottság elnöke rendeli el. Ilyenkor a bizottságnak az urnát olyan állapotba kell hozni, hogy semmilyen módon ne lehessen beletenni semmit és a fel nem használt szavazólapokat is biztonságba kell helyezniük. A helyi választási iroda feladata ilyenkor az, hogy új helyet, új urnákat és ha szükséges, új szavazólapokat biztosítson számukra. A bizottság tagjainak nagyon szigorú szabályokat kell betartaniuk. Például a szavazókörben a szavazás ideje alatt kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközt nem használhatnak. Telefon csak a bizottság elnökénél és a jegyzőkönyvvezetőnél lehet bekapcsolva. Csak a bizottság elnöke tud a rend fenntartása érdekében telefonon segítséget kérni, a jegyzőkönyvvezetőnél pedig azért lehet telefon, mert - a jogszabály által meghatározott időközönként - jelentéstételi kötelezettsége van. Csak az elnök adhat engedélyt a sajtónak a szavazókörben történő tartózkodásra.