Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
február 24. péntek, Mátyás

Gellérthegy

Nem tévesztendő össze a következővel: Gellért-hegy (a magaslat).

 

Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben. Nevét a 235 méter magas Gellért-hegyről kapta, amit területe nagyjából lefed.

 

 

Gellérthegy

Fekvése


Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.

 

 

A városrész határai

A városrészt északon a XII. kerületKrisztinaváros és a Tabán, keleten a Duna, délen Szentimreváros és Kelenföld, nyugaton pedig Sashegy városrész határolja. Pontos határai: Hegyalja út a Budaörsi úttól – Sánc utca – Orom utca – a Citadella északi sétányához futó sétaút – Citadella sétány – az emlékműtől délnek futó sétaút – Verejték utca – Kelenhegyi út – Mányoki út – Ménesi út – Alsóhegyi út – Villányi út – Budaörsi út a Hegyalja útig.

 

 

 

 

 

  

Története


Kelták

Régészeti leletek tanúbizonysága szerint már a kelták is oppidumot létesítettek a hegy magasabb részein és északi lejtőin. A régészek valószínűnek tartják, hogy ezt a sánccal megerősített várost és a környező területeket az eraviszkusz törzs lakta. A meredek sziklafal könnyen védhetővé tette a települést. A hely értékét csak növelte a Duna itt összekeskenyedő szakasza, amely a folyami rév, átkelőhely létesítését tette lehetővé. A legjelentősebb kereskedelmi utak is ezen az átkelőn haladtak át.

A lejtőkön kialakított teraszokon a házak mellett bronzöntő- és fazekasműhelyeket is építettek a hozzájuk tartozó edényégető kemencékkel. A feltárt házak némelyikében kézimalmokat, sütőkemencéket és agyagból tapasztott tűzhelyeket is találtak a régészek.

római hódítás következtében az itt élőket az 1. században az esetleges felkeléseket megelőzendő letelepítették a jól védhető hegyről. Belőlük hozták létre a civitas Eraviscorumközigazgatási egységét. Később azaquincumi polgárváros területéhez tartoztak. A gazdasági fejlődéshez az eraviszkuszok főként fejlett fazekasiparukkal járultak hozzá, amely kezdetben a kelta formákat ötvözte a római ízléssel, de a későbbiekben, alkalmazkodva a légiótábor igényeihez és a divat változásaihoz, elvesztette az ősi formákat.

 

 

Árpád-kor

Az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, szláveredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló Pest városa is.

legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hittérítőGellért püspököt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a 15. századtól a hegyet Szent Gellért-hegynek (Mons Sancti Gerhardi)[2] is szokták nevezni. Más felfogás szerint nem pogány magyarok, hanem a méltatlan Szent István-unokaöcs, a velencei dózse fia, a letett Orseolo Péter király magyar főnemesi ellenfelei végeztek a velencei bencés térítőpüspökkel, mert olaszként potenciális árulónak tartották. Gellért tehát nem kereszténysége (hitvallósága), hanem nemzetisége miatt veszett el.

II. Lajos király a Gellért-hegy alatti táborból indult katonáival a mohácsi csatatérre.

 

 

16-18. század

török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. A törökök a hegy lábánál fürdőket építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A Gellért-hegy elnevezés csak a tizenötödik században vált általánossá. A Budát közel másfél évszázadig (1541 és 1686 között) a kezükben tartó törökök a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett Gürz Eliász muzulmán papról Gürz Eliász dombjának nevezték-[3][4]Evlija Cselebi 1660-1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: "A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül-baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól (maiSzabadság-hegyegész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi (ma Kelenfölddombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőllőkert van."

17. században a hegy gyakran szerepel a hazai boszorkányperekben, mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „szentgellértre való járásnak” nevezték el.

 

 

19. század

József nádor kezdeményezésére a hajdani palánkvár helyén 1813 és 1815 között felépítették a Nagyszombatról Budára költözött egyetem csillagvizsgálóját, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült.

1847-ben a budai közgyűlés, Döbrentei Gábor javaslatára a hegynek a Kelen-bérc nevet adta, így „hivatalosan” ma is ez a hegy neve.[3]

1851-ben Haynau felépíttette a Citadellát. A kiegyezés után a citadella erődjellege fokozatosan megszűnt.

Addig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta. A 19. századvégén azonban a filoxéra következtében a szőlő itt is teljesen kipusztult. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.

 

 

A 20. századtól napjainkig

Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a Szent István barlang, melyben 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a Pálos rendnek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a Rákosi-rendszer idején, 1951-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.

A délnyugati lankákon elterülő Jubileumi park 1965-ben, a kommunista felszabadulás huszadik évfordulójára készült el. Átadása óta a játszóteret és a virágágyásokat leszámítva nem volt felújítva.

1989-ben, a rendszerváltás után a kegyhelyet visszakapta a pálos rend. A templomot elbarikádozó betonfalat 1992-ben bontották le. Ekkor már felmerült a ledöntött kereszt visszaállításának gondolata. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor.

 

 

Látnivalók, turizmus


 

Hegedűs-villa

 

 

 

 Jegyzetek


 

További információk


 

Budapest I. kerülete (Várkerület)

Kerületrészek

Gellérthegy (egy része) · Krisztinaváros (egy része) · Tabán (egy része) · Várnegyed · Víziváros (egy része)

Terek, utcák

Szent György tér · Dísz tér · Móra Ferenc utca · Úri utca · Tárnok utca · Szentháromság tér · Táncsics Mihály utca

 Fortuna utca · Országház utca · Tóth Árpád sétány · Kapisztrán tér · Bécsi kapu tér · Lovas út · Logodi utca 

Széll Kálmán tér · Csalogány utca · Batthyány utca · Mária tér · Fő utca · Bem rakpart · Batthyány tér

Szilágyi Dezső tér · Corvin tér · Clark Ádám tér · Döbrentei tér · Szarvas tér · Kereszt tér · Attila út 

Horváth-kert · Krisztina körút · Mészáros utca · Naphegy · Vérmező

Templomok

Mátyás-templom · Mária Magdolna-templom · Budavári evangélikus templom · Szent Ferenc sebei templom

Vízivárosi Szent Anna-templom · Szilágyi Dezső téri református templom · Budai kapucinus templom 

Tabáni Szent Katalin-templom · Krisztinavárosi templom

Iskolák

Egyetemi Gimnázium · Toldy Ferenc Gimnázium · Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola · Petőfi Sándor Gimnázium

 Szilágyi Erzsébet Gimnázium  · Szent Gellért Iskola (Krisztina téri iskola

Kosztolányi Dezső Általános Iskola és Gimnázium · Budavári Általános iskola · Batthyány Lajos Általános Iskola

Múzeumok
Közintézmények
Egyéb épületek
Bástyák és tornyok
Természeti értékek
LEGFRISSEBB
×

Erősödött a szociális jelenlét az extrém hidegben  

A korábbi esztendők gyakorlatának megfelelően 2016 novemberében Molnár László alpolgármester a téli krízisidőszakra való felkészülést célzó egyeztetésre hívta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a XI. kerületi közterület-felügyelet, Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztálya, továbbá a XI. kerületi rendőrkapitányság illetékeseit. A tanácskozás alapján fokozottan együttműködnek a területen dolgozó szakemberek.