Molnár Gyula polgármester a közmeghallgatás kezdetén beszámolt az önkormányzat ez évi gazdálkodásáról, külön kitérve egy-egy területre. A városvezető elmondta, az idei 30 milliárd forint főösszegű költségvetés nem terhelt hitelekkel. Az a 3 milliárd forintos hiány, amely jelentkezik a költségvetésben, a Fővárosi önkormányzat és a kerület közötti elszámolási vita negatív eredménye, kifizetésére nem igen van esély. A polgármesteri beszámolóból kiderült, a kerület éves költségvetésének 40 százalékát oktatásra fordítja, ezen belül 3,8 milliárd forintot költ az intézmények fejlesztésére és felújításokra. A 3 milliárdos szociális szférára szánt keret mindössze 20-25 százaléka kötelező feladat, a fennmaradó részt a vállalt feladatokra költi a kerület. Ez utóbbira példa a 13 éves lányok méhnyakrák elleni védőoltásának ingyenes biztosítása, melyre a kerület 85 millió forintot különített el. A városvezető a kiemelten hangsúlyos kerületi feladatok között említette a közbiztonság, a közterületek, az idősügyi program és a kulturális városközpont feladatait. Elmondta, a képviselő-testület idén 302 határozatot hozott és 45 rendeletet alkotott meg. A polgármesteri hivatal szeptember végéig mintegy 220 ezer üggyel foglalkozott. Az okmányirodát 54 ezren keresték fel, népszerűségének oka a kiemelkedően magas színvonalon nyújtott szolgáltatás. Molnár Gyula szólt a sok vitát kiváltott alkohol-árusítási korlátozásról, amelyet az érintett üzletek környezete szempontjából helyes döntésnek értékelt. Hozzátette, Újbudán ezerötszáz helyen lehet alkoholt fogyasztani, ehhez képest a korlátozott üzletek húsz körüli száma elenyésző. A közmeghallgatáson felvetett kérdések zöme a városrészben tervezett ingatlanfejlesztési és közlekedésfejlesztési témát taglalt. Ezek egyike sem volt új, vagyis a Bocskai úti mélygarázs és a tervezett iszlám központ területét érintették. Mind az iszlám központ, mind a mélygarázs ügyében tiltakozók meg akarják gátolni a fejlesztést. A polgármester elmondta, a fejlesztés, áldás és átok is egyben. A mélygarázs szakmailag megalapozott tervek alapján készül, és bár az építkezés ideje alatt kellemetlenségekkel jár, a krónikus parkolóhely-problémák egy részét megoldja - mondta a polgármester. Arra a kérdésre, hogy miért kapott az iszlám kulturális központot tervező telektulajdonos 40 százalékos beépítési lehetőséget, polgármester elmondta, a kulturális funkció vállalása minden esetben, így itt is ezt indokolta. Visszatérő téma a Sas-hegy is, amelynek védelmében a civil szerveződés beadványt készített. Molnár Gyula hozzátette, amennyiben jogosak a felvetések, minden kezdeményezést támogat. A szabályozási terveket illető kritikákról elhangzott, azok túlnyomó többségét a képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el, ezért indokolatlan tartja, hogy utólag ezek egy részét ellenzéki politikusok szimpátiakeltés céljából támadják. A fővárosi szabályozásnak megfelelő terveket a Főváros önkormányzatnál lehet megtámadni, a kerület szigorúan veszi a városrészbe illeszkedést. A Sas-hegy egyik fejlesztésénél a kerület a vitatott intézményi besorolású területen például a budapestinél szigorúbb elvek alapján engedi csak a beépítést. A polgármester a beépítések, fejlesztések kapcsán kialakuló viták és tiltakozások kapcsán elmondta: egy város fejődését megállítani nem lehet, annak keretei és az optimum megtalálása a feladat. Már meglévő környezetbe új épület és funkció elhelyezése mindig kényes téma, az önkormányzat célja az, hogy az arany középutat megtalálják. Az Ulászló utca 15. szám alatti Szentlélek kápolna védetté nyilvánítását és Schlachta Margit, az első magyar női országgyűlési képviselő emlékére tábla elhelyezéséről szóló javaslatot a polgármester támogatta. Egy másik felvetés a homlokzati reklámokkal foglalkozott. Az érintett épületeken elhelyezett reklámhordozók engedélyét a hivatal ellenőrizni fogja. Az idei közmeghallgatás nem mindenben végződött közmegegyezéssel, ám a párbeszéd a következő egy évben, a legközelebbi közmeghallgatásig is folytatódik.
