A jelentős forgalmi változások területrendezési intézkedéseket is szükségessé tesznek. Ennek érdekében Újbuda Önkormányzatának Városgazdálkodási Bizottsága már elfogadta a Kerületi Szabályozási Tervnek (KSZT) ezen területre vonatkozó módosításait. Az anyag jelenleg a szakhatóságoknál van, a képviselő-testület elé május-júniusban kerülhet. Tényleges fejlesztés csak a testületi döntés után lehetséges.
- Hosszan húzódott a KSZT bizottsági elfogadása, hiszen több vitás pontja is volt, de egy keretterv megléte nélkül nem lehet továbblépni mondta Budai Miklós, a 10. választókerület szocialista önkormányzati képviselője, a Városgazdálkodási Bizottság alelnöke. Így most már heteken belül hatályba léphet az Etele térre és környékére vonatkozó KSZT, amely meghatározza a fejlesztési irányokat. Ez az összes felszíni rendezést tartalmazza. Az Etele tér fejlesztése nagyon is szükséges volt hangsúlyozta Budai Miklós.
A 4-es metró megépítésén túl is jelentős infrastrukturális beruházásra van szükség, állami és magántőke bevonásával. A környék nagyobb része fővárosi, MÁV- vagy BKV-tulajdon, mintegy 20 százalékban magán, így számítanak magánberuházókra is a fejlesztéseknél. A fejlesztésnek köszönhetően az Etele téren egy új városrészközpont születhet, amely kedvező feltételekkel teszi lehetővé az eszközváltást az utazók számára, és helyet biztosít a napi tevékenységhez szükséges szolgáltatáshoz (reggeli információkhoz jutás, banki és postai szolgáltatások, délutáni napi bevásárlás, kulturált várakozás).
- A legfontosabb fejlesztési pontok: elengedhetetlen a MÁV-pályaudvar rekonstrukciója, különös tekintettel az utas peronokra, valamint akadálymentes kapcsolatot kell kiépíteni a metró és a vasútállomás között. Szükség van korszerű villamosmegálló és -végállomás kialakítására, megfelelő P+R parkolók kiépítésére, a kerékpárutak fejlesztésére (hiszen itt kapcsolódhat egymáshoz az észak-déli és a kelet-nyugati útvonal). Biztosítani kell a terület gyalogos átjárhatóságát is, hogy a különböző közlekedési módok között a lehető legrövidebb és legközvetlenebb legyen az út tette hozzá Budai Miklós, aki úgy látja, a közlekedési fejlesztések jó hatással lesznek Kelenföld belső forgalmának csökkentésére is.
Megújul az Andor utca, kiépül a Somogyi út teljes hossza az Andor utca és a Bartók Béla út között. Ezáltal lecsökken a Hadak útja és az Etele út forgalma. A gazdasági válság hatásáról szólva a képviselő elmondta, ez érinti a metróberuházást is, és annak csúszása kihatással van az egész térség, így az Etele tér fejlesztésére is. Várhatóan egy-két év késéssel lehet számolni az eredeti elképzelésekhez képest. Lényeges változás, hogy szeretnének minél nagyobb zöld felületeket kialakítani, például a föld alatti járműtelep felszíne is zöldövezetté válhat. Az Etele tér sem pusztán a nevében lesz tér, valódi közösségi térré kívánják átalakítani.
Budai Miklós fontosnak tartja, hogy az Etele térnek megjelenésében is városkapu jellege legyen, ezért szorgalmazta, hogy a KSZT tegye lehetővé magasházak építését is. Nem toronyházakra kell azonban gondolni, hanem 4550 méteres impozáns épületekre, amekkora három is van Kelenföldön (öszszehasonlításul, egy tízemeletes panelház úgy 33 méter magas). Ez az ötlet egyébként már a 90-es években is felmerült, de a magasházak építése egyelőre csak lehetőség.
A Kelenföldi pályaudvar és környékének fejlesztési terveit a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. készítette. A Városgazdálkodási Bizottság elé terjesztett anyagukban részletesen bemutatták, milyenné válhat az Etele tér.
- Az új városrészközpont emblematikus köztere az Etele tér, amely jelenlegi forgalmi funkcióját nagyobb részben elveszíti, a tér felszíni fórum jellegűvé válik. Új térfalai révén a tér szabályos négyzetes formája kihangsúlyozódik. A tér köré jelentős városi funkciók csoportosulnak. Déli oldalán az intermodális csomópont bejárati épülete, keleti oldalán bevásárlóközpont, északi oldalán új irodaház, földszintjén vendéglátási funkciókkal. Az Etele úttengelyben álló régi pályaudvari épületben vendéglátási, vasúttörténeti vagy kisebb vasúti kiszolgáló funkciók kaphatnak helyet áll a tervezői dokumentációban. A pályaudvar épülete egyébként műemlék, így azt csak a szigorú előírások betartásával lehet átalakítani, illetve felújítani.
Albrecht Ute, a tervező cég vezetője arról tájékoztatott, a tervezés folyamatának két előzménye volt: az a hatályos terv, amely feltárta az intermodális, azaz tömegközlekedési csomópont helyzetét, valamint az ezt követő ötletpályázat. Ezeket figyelembe véve készítették el a terveket. Az ügyvezető asszony az alapkoncepciót úgy határozta meg, hogy az épülő metró előnyeit kihasználva olyan új városrészközpont jöjjön létre, amely nemcsak Újbuda, de az egész főváros számára meghatározó jelentőségű. A metró adottságaira alapozva ideális tér alakítható ki olyan irodai és munkahelyi funkciók számára, amelyek eddig hiányoztak a környékről. Albrecht Ute kiemelte, a vasúti területen, ami jelenleg elválasztja egymástól Kelenföldet és Őrmezőt, fontos kapcsolat létesül a két terület között.
Jellinek János, a 17. választókerület önkormányzati képviselője szintén érintett a témában, hiszen a fejlesztés Őrmező egy részére is vonatkozik. Az itt élők tartanak attól, hogy a megnövekedő forgalom és a buszpályaudvar őrmezei oldalra kerülése negatív jelenségeket is magával hozhat, például hajléktalanok jelenhetnek meg a környéken, mondta el a képviselő. Jellinek szerint ugyanakkor mindenképpen pozitív fejlemény, hogy Őrmező eddigi közlekedési elszigeteltsége megszűnik, hiszen a csomóponthoz új bekötőutak épülnek, meghosszabbítják a Péterhegyi utat, valamint a volt Autóklub mellett futó, jelenleg csonka Boldizsár utcát is. Az is lényeges eleme a fejlesztésnek, hogy a metróállomáshoz az őrmezei oldalról is le lehet majd menni.
A metróállomás egyik közvetlen kijárata (három is lesz) a vágányok alatt húzódó új építésű gyalogos aluljáróba csatlakozik. Ennek az aluljárónak lesz mind az Etele térre, mind az őrmezei oldalra kapcsolata, és innét a MÁV-peronokra is közvetlenül fel lehet jutni. Minden szintet el lehet érni lifttel és mozgólépcsővel, úgy a metró peronszintjét, mint a MÁV-peronokat, valamint az őrmezei és az Etele téri oldalt, tudtuk meg a 4-es metrót építő DBR Metró Projekt Igazgatóságtól.
A tőlük kapott információk szerint az Etele téri állomás átadását a metróátadással együtt, a legutóbbi ütemtervek szerint 2011-re tervezték. A próbaüzem azonban egy évet csúszik. A BKV Zrt. célja a felmerült utasigényeknek megfelelő tömegközlekedési csomópont létrehozása az Etele téren, figyelembe véve a terület forgalomtechnikai adottságait. Ezáltal korszerű átszállási lehetőség nyílna a közeljövőben az elővárosi autóbuszjáratok és a BKV-járatok (autóbusz, villamos, metró és vasút) között, tájékoztatott a BKV sajtóosztálya. A Kelenföldi pályaudvar vágányainak és peronjainak mostani átépítési munkái a 4-es metróállomás építése kapcsán történnek. A beruházás részeként az elővárosi forgalom fejlesztésére két új peron is készül, tudtuk meg a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának közleményéből. Sor kerül a metróépítéssel nem érintett Kelenföld állomási pályarészek felújítására is, valamint a fejlesztéshez kapcsolódóan megvalósul a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciója uniós forrásból. Így a pályát 63 kilométer hosszan korszerűsítik, ami ezután Tárnoktól kezdődően 160 km/órás sebességet tesz majd lehetővé a vonatoknak. Környezetvédelmi okból ez alól csak a Velencei-tavi szakasz lesz kivétel.