A környezetvédelmi fórumon tizennyolc olyan non-profit szervezet jelent meg, amely képviseli Újbuda környezetvédelmi ügyeinek valamely szegmensét. Az egyeztetésen részt vett a Hulladék Munkaszövetség, a Sas-hegyvédő és Gellérthegyvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetvédelmi Kara, a Corvinus Egyetem Kertészeti Kara de még ifjúsági és kerékpáros szervezetek is meghívást kaptak. A beszélgetés legfőbb témáját a 2010-ben lejáró kerületi környezetvédelmi koncepció adta, melyet idén a törvényi kötelezettségeknek eleget téve az önkormányzatnak meg kell újítania. A találkozót megnyitó Fodor Vince alpolgármester elmondta, nagy előrelépésnek tartja Újbuda saját környezetvédelmi osztályának megalakulását, melynek legfontosabb feladata az új alapban meghatározott elvek és célok megvalósítása lesz. Az alpolgármester, miközben bemutatatta az osztály munkatársait a jelenlévőknek, hozzátette, munkájuk során folyamatos és közvetlen kapcsolatot fognak tartani a civil szervezetekkel. Molnár Gyula polgármester bevezetőjében kijelentette, nem lenne szerencsés az előző, tervezetet leporolni, ehelyett újra kell alkotni egy jó alapot. Ezért a 2010-2016-os koncepciónak pontosan fel kell vázolnia a megoldásokat, az ehhez szükséges és biztosítható erőforrásokat, valamint a szereplőket tette hozzá, majd azzal folytatta, a koncepció kötelező elemeinek előkészítése után továbbra is széles körben szeretnének konzultálni a szakmával, a civilekkel, de a közvéleményt is bevonnák a munkába. Ennek hatékony megvalósítására pedig egy Zöld Tanácsot hoznának létre, ahol a különböző szervezetek érdekei egy testület előtt lobbyzás nélkül, egyenlő esélyekkel dőlnének el. Az új környezetvédelmi tervezet alapját képező Zöld Újbuda programról szólva elmondta, nem egy divathullámról van szó, hanem egy olyan szemléletmódról, amit az önkormányzat szeretne sajátjává tenni és elterjeszteni a köztudatban. A program elsősorban a kerület 200 hektárnyi zöld felületének megőrzését, védelmét és növelését tűzte ki célul, de figyelembe vennék a városképet érintő hatásokat is. Ennek kapcsán megjegyezte, általában az építész szakma munkája nyomán környezetvédelmi szempontból rosszabb helyzetbe kerülünk, ezért úgy kell szabályozni a városfejlesztést, hogy a funkcionalitást és az élhetőséget szem előtt tartva a közösségi érdekek domináljanak. Molnár Gyula a tervezett feladatok között megemlítette a kiemelt közterületek (például: Sas-hegy, Bikás park) megállapítását, az illegális szemétlerakók felszámolását és azok újratermelődésének megakadályozását, valamint a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztését. A kerület vezetője arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Újbuda jelentősen növelte a zöld programra jutó anyagi forrásokat, hiszen ma a kerület 160 millió forintot költ közvetlen módon a környezetvédelemre. A polgármester kifejtette, azt szeretné elérni, hogy a 2010-es koncepció megszületése után a költségvetés 1%-t költhessék környezetvédelemre, ami kb. 270 millió forintot jelentene. A megjelent szervezetek saját területükön ígértek előremutató lépéseket, és örömmel üdvözölték a környezetvédelmi osztály létrejöttét. Többen azt is jelezték, szívesen szerepet vállalnának a Zöld Tanácsban. A résztvevő egyetemek együttműködésükről biztosították az önkormányzatot a koncepció megalkotásában és különböző helyi programok megszervezésében. A HuMuSz és az Energia Klub pedig tájékoztató anyagokat és tanfolyamokat ajánlott fel a közös munka érdekében.
