Az ünnep jelentősége és hagyománya
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.
húsvét
Véget ér a Szent Három Nap
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, melynek középső napja Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. A katolikus vallás szerint ezen a napon nincs a templomokban miseáldozat. A korábbi évszázadokban ezen a napon misztériumjátékokat mutattak be, melyen töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek voltak. Ezeket a 18. század közepére általában betiltották. Napjainkban ezen a napon felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, bemutatják a passiót, Jézus szenvedésének történetét és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
A húsvéti szokások, hagyományok (I. rész)
Az eredeti zsidó ünnepen az Ószövetség szerint egy hétig csak kovásztalan kenyeret ehettek, tilalom vonatkozott a kovászra. A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve Húsvétig nem fogyasztottak húst. A zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére Isten elrendelte az ünnepet, amikor az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni és akkor lehetett elfogyasztani.
A húsvéti festett és a hímes tojás
A tojás a termékenység, az újjászületés és húsvét érkezésének a legősibb jelképe.
Közeleg a Húsvét, a locsolóknak festett tojást illik adni.
Nagypéntekre hangolódva
Nagypéntek Jézus kínszenvedéseinek, kereszthalálának és feltámadásának emléknapja. A pontos dátum kiszámítását nehezíti az evangéliumok (jóhír, örömhír) lejegyzései közötti eltérés.
Vízbevető hétfő - Húsvéti locsolkodás
A locsolás kultusza szinte egyidős az emberiség történelmével, mely összekapcsolható az ősi termékenységvarázslás szokásával. Húsvét hétfőn a vízzel történő megtisztulás, megújulás hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza. Mindez később az egyházi magyarázat szerint a keresztségre utal. Másrészt a Jézus sírját Jeruzsálemben őrző katonák is vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat, mert el akarták hallgattatni őket.
MACSKAKŐ: Húsvét
A Macskakő Húsvéthétfőn mi mással is foglalkozna, mint a Húsvét ünnepével, az ehhez kapcsolódó hagyományokkal. Juhász Anna kulturális nagykövet Berecz István táncművésszel beszélget.
Az ünnep megmarad
A húsvéti ünnepkör már az azt megelőző Nagyhéten elkezdődik. A keresztény szokások harmonikus kapcsolatban vannak a természet tavaszi megújulásával, a megtisztulással, a feltámadással, s az újjászületéssel.
Húsvéti gondolatok és üdvözlet székelyföldi testvértelepülésünkről
A húsvét Kézdiszék egyik legjelentősebb ünnepköre, amikor a székely családok, közösségek is Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. Jelentőségét az is fokozza, hogy hat héten át készülünk rá.
Sikeres volt a tojásvadászat Gazdagréten
Idén is tojásvadászatot tartottak Gazdagréten, az április 18-ára szervezett versenyen több százan indultak. A gyerekek finomságokkal és ajándékokkal térhettek haza.
Forgalomkorlátozás a húsvéti körmenetek idején
Április 20-án, szombaton este a húsvéti körmenetek idején több helyszínen is forgalomkorlátozásra kell számítani.
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, az „ünnepek ünnepe”, egyben a tavasz köszöntése is. Ahogy Pilinszky János, a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar költője írta Harmadnapon című versében: „És megérzik a fényt a gyökerek. / És szél támad. És fölzeng a világ”.
Húsvéti köszöntés
Idén is négy újbudai iskola vállalta, hogy elkészítik azokat a hímes tojásokat, amelyeket a kerületi vezetők a hagyományokhoz híven a kerületi idősellátásban részt vevőknek ajándékoznak.
Sikeres fesztivál köszöntötte a tavaszt
A Tavaszváró piknikkel elindult Újbuda szabadtéri programjainak sora április 13-án. A húsvéti tematikájú rendezvény egész nap látogatók tömegeit vonzotta, elfoglaltságot kínálva a család minden tagjának.