A Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjog tanára az ellenzék támadásaira reagálva azzal kezdte előadását, Magyarországon ugyan nem állt fenn alkotmányozási kényszer, az új alaptörvény megalkotása azonban a kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP pártszövetség számára kötelezettség volt, hiszen egy ideiglenes alkotmányt "váltottak le", amelynek preambulumában is szerepelt, hogy az Országgyűlésnek majd újat kell alkotnia.
Az elkészült törvényt ismertetve a jogász elmondta, az új alkotmány megőrzi a hagyományos polgári alkotmányossági gyökereket, azaz érvényesül benne a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogegyenlőség, a jogállamiság, és biztosítja az alapvető emberi jogokat. Szövege és tartalma pedig megfelel az európai jogi chartának és a modern európaiság értékeinek.
A frissen elfogadott alaptörvény előnye az is, hogy pótolja a 89-ben módosított alkotmány hiányosságait, például megfogalmazza az egyén mellett a közösségek, a család, és a nemzeti erőforrások védelmét. Salamon László végül azt hangsúlyozta, a preambulum nemcsak a magyar történelmi múltból táplálkozik, de a keresztény értékeket is kiemeli. Ennek fényében megjelenik benne a Szent Korona, kimondja, hogy a magzati élet a fogantatástól kezdődik, amelyet védeni kell, valamint azt is, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
