Ugyanakkor minden netpolgárnak szembe kell néznie az anonimitás "kihívásaival" is: amennyire védi személyazonosságunkat, annyira tehet kiszolgáltatottá olyanok számára, akik nem komoly szándékkal érkeznek a webre. A szakértők szerint egy felöltött �em túl régi�fotó, pár �orrekt�levél, vagy egy bizalmat ébresztő telefonbeszélgetés sokszor nem elég ahhoz, hogy kivédjük a kellemetlen, olykor csalódást okozó randevúkat. A netes társkeresési szokásokról nemrégiben született egy felmérés, amely nemcsak érdekes statisztikai adatokat tartalmaz, hanem a buktatókra és a szabályokra is kitér.
Habár a net a fiatalok körében a legtermészetesebb, ennek ellentmond a társkeresési gyakorlat. Egy nemrégiben készült ezer fős felmérés szerint a hazai netes társkeresők átlag életkora 35 év körül van, de a 40 felettiek száma is egyre jelentősebb. A netes keresés a legelterjedtebb a városlakó 25-50 közötti felsőfokú végzettségű emberek között. További érdekes adat, hogy a társkeresők 90 százaléka független, 10 százaléka kapcsolat mellet kutat társ után.
Ma Magyarországon 10 felnőttből kb. kettő már biztosan keresett társat magának. Ez azt jelenti, hogy kb. 1-1,5 millió ember kipróbálta már az internetes társkereső oldalak egyikét. A nemek aránya is egyre inkább kiegyenlítődött az évek alatt. Bármilyen furcsa, de erre a társkeresési formára kezdetben inkább a férfiak voltak nyitottabbak. Mint kiderült hamarabb elkelnek azok a férfiak, akik egyedül nevelnek gyermeket, mint az agglegények. Vélhetően azért, mert a nők így a megbízhatóságot ötösre osztályozzák, amely az egyik legfontosabb szempont számukra a párkeresésnél. Szintén hamarabb elkelnek a mackós testalkatú férfiak, mint az "átlagosak", míg a nők esetében a molettebbeknek jóval kevesebb az esélyük. A dohányos férfiak hasonló arányban kelnek el, mint a nem dohányzók, a női társkeresők között a dohányosoknak kisebb esélye van, hogy megtalálja párját. Az alkoholfogyasztás többnyire egyik nem sem díjazza. A statisztika azt is elárulja, hogy a férfiak körében a vezető beosztásúak előbb elkelnek, amíg a nőknél ezt nem nagyon kultiválják. Ez azzal magyarázzák, hogy a férfiak nehezebben tolerálják, ha nála "magasabb szinten" lévő vagy "többet kereső" hölggyel hozza össze őket a sors. A férfiak inkább azokat az adatlapokat nézik közkedvelten, ahol látnak fényképet, amíg a nők inkább a részletes adatlapot vizsgálják át.
Az oldalak működése - szabályok
Az internetes oldalakon a legtöbb esetben regisztrálnunk kell. Nevünk és egyéb személyes adataink mellett írnunk kell egy rövid bemutatkozást, valamint fel kell tüntetni elvárásainkat. A felmérések szerint sokan abba a hibába esnek, hogy magukról sablonos, semmitmondó jellemzést írnak, míg a kívánt partnernek a cipőméretét is feltüntetik.
Nem árt, ha a földön járunk, mert a "kozmetika" úgyis kiderül. Persze mindenki túloz egy kicsit, pláne, ha új "kedvesre" talál. Ha valaki nem tölti ki a családi állapotáról és szexuális beállítottságáról valló rubrikát - bizony érdemes elgondolkozni azon, hogy foglalkozzunk-e vele a későbbiekben. A netikett - azaz az internetes szabály - megkívánja a választ minden esetben, de a társkereső oldalakon kialakult szabály szerint a válasz elbliccelése egyet jelent a nemmel. Amikor internetes társkeresésre adjuk a fejünket, lélekben fel kell készülnünk arra, hogy időnként obszcén, megbotránkoztató leveleket, üzeneteket is kaphatunk. Ezekre a legjobb nem válaszolni, ami egyértelműen jelzi érdektelenségünket.
Ha valaki kedvesen ír, de nekünk nem jön be az illető, nem kell magyarázkodni. A társkereső oldalakra egy, illetve több képet is feltehetünk magunkról. Sokan kiretusált képet töltenek fel, és tíz évvel korábbi fotójukkal próbálnak meg ékeskedni. "Visszafogott, komoly érdeklődésű" középkorú hölgyek erotikus pózokban kelletik magukat. Ne akarjunk mások lenni, mint az életben, mert az csak csalódáshoz vezet. Mivel a virtuális világban soha nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy a beszélgetőtársunk az-e, akinek kiadja magát - nem árt kezdetben az óvatosság.
A chates ismerkedés még több körültekintést igényel, mivel itt, fénykép híján, még a beszélgetőtársunk nemében sem lehetünk biztosak. Ezért soha ne adjunk ki magunkról semmi személyeset. Nem árt, ha nyitunk egy e-mail postafiókot, amelynek a címe nem árul el túl sokat rólunk, és szükség esetén megszüntethetjük. Ha komoly kapcsolatra vágyunk, ne kezdjünk házas emberrel. Vannak ugyan becsületesek is, akik őszintén bevallják, hogy van családjuk, csak éppen némi változatosságra vágynak, de sokan eltitkolják. Erre könnyen rájöhetünk, mert a családos emberek zöme esténként, hétvégeken nem ér rá. Nem árt, ha gyanakodni kezdünk, mikor olyan kérdéseket tesznek fel, hogy van-e saját lakásunk, autónk, nyaralónk. A társkereső oldalakon kutakodók jó része ugyanis nem társra, férjre, szeretőre vadászik - hanem egy balekra, aki majd eltartja.