Sci-fi és tudomány

Egyetlen filmműfajt sem lehet olyan bonyolult módon meghatározni, mint a science-fictiont: minden enciklopédia, filmtörténeti összefoglaló, lexikon más-más megközelítésből próbál fogást találni a temérdek filmet és könyvet felölelő monstrumon, amely gyakorlatilag egyidősnek nevezhető magával a filmmel. A legszikárabb definíciót alkalmazva sci-finek tekinthető minden olyan történet, amelyben - a kor technikai szintjéhez képest - irreálisnak tekinthető események, motívumok szerepelnek. Az első alkotás ugyanis maguknak a Lumière-fivéreknek tulajdonítható, akik már találmányuk bemutatási évében meglepték az izgatott publikumot az Önműködő hentesüzlet egypercesével. A vidám szkeccsben egy zordszívű mészáros ijedt hússertést gyömöszöl gépébe, hogy aztán a kimeneti nyílásban megjelenjen a konyhakész hurka, kolbász, szalonna. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő műfaj olyan kultuszfilmeket termelt ki, mint például a Majmok bolygóját, a Csillagok háborúját, a Star Trek című évtizedekig futó sorozatot, vagy a szintén legendás hírű 2001: Űrodüsszeia című alkotást. Ez utóbbiban az amerikai tudósok galaktikus szintű intelligencia nyomára bukkannak a Holdon, a kormány pedig expedíciót küld az űrbe, hogy megtudják, kinek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 számítógép programozási hiba miatt úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre, ezért támadást indít a tudósok ellen. A szekrénysor nagyságú informatikai csodáról kevesen tudják, hogy valóban létezett és működött, sőt az ikertestvérét még most is bárki megtekintheti a Magyar Műszaki Múzeum Tanulmánytárában. Ugyanúgy, mint az első magyar robotot, a Katica bogarat, ami mai napig képes mozogni, villogni vagy sírni, ha éppen bántás éri. A tárlatvezetés mellet a sci-fihez kötődő előadásokon is részt vehetett a közönség, így a legnagyobb hazai fiction írókkal, Nemere Istvánnal, Lovas Lajossal valamint Kasztvovszky Bélával is beszélgethettek. Ezután következett a sokak által várt előadás Kollárik Pétertől, aki a klasszikus filmekben alkalmazott trükkök világába kalauzolta el a látogatókat kezdve az Elfújta a szél festett üvegháttereitől az egyéb régi filmek készítésénél alkalmazott technikákig.