A feltárás jelentőségét a számadatok érzékeltetik legjobban: három év alatt 220 ezer négyzetméteren tíz korszakból közel 8000 épület, 1100 középkori sír, valamint több mint 900 ládányi leletanyag került elő. A munkálatok során 70 ezer ásatási- és tárgyfotó készült. – Azt, hogy a kánai telepelülés ott volt ezen a területen, régóta tudjuk – mondta Szabolcs Attila, országgyűlési képviselő. Hozzátette: Budafok-Tétényben a Rózsavölgy Egyesület évtizedek óta nyomon követi a hely sorsát, valamint egy kolostormaradványt is megpróbáltak rendbe tenni. A feltárás azonban akkor kapott lendületet, amikor a Tóváros Lakópark építkezése elkezdődött.
A kiállítás legkülönlegesebb lelete egy madarat ábrázoló, három centiméteres bronzcsat. – Ez azért számít kuriózumnak, mert csak Angliában és Németországban készítettek hasonló csatokat – mesélte Terei György, a Budapesti Történeti Múzeum ásatásvezető régésze. Az időközben kiállítási szimbólummá vált Kána madár, valamint a római Szent Péter bazilikához köthető zarándokjelvény, különleges kereskedelmi kapcsolatokról árulkodik. - Történelem szakos tanárként lényegesnek tartom azt, hogy ne csak a felnőtt korosztály ismerkedjen meg ezzel az egyedülálló leletegyüttessel - hangsúlyozta Farkas Krisztina, Albertfalva önkormányzati képviselője. Ezért - tervek szerint -, rendhagyó történelemóra keretében általános és középiskolákba is ellátogatnak a szervezők. - Nem csak vetített képes előadásokat tartanánk, hanem olyan leleteket is vinnénk, amit megfoghatnak a diákok – fűzte hozzá Terei György.
A kiállítást március 9-ig lehet megtekinteni az Albertfalvi Közösségi Házban, utána más kerületi művelődési házakba kerül át.
H.L.
