Húsvét keddjén, korán reggel még fölvette a munkát a 4-es metró alagútjait fúró Bamco cégcsoport. Néhány órával később azonban a francia-magyar-német tulajdonú konzorcium hivatalosan bejelentette: felfüggeszti a munkát, mert nem látja biztosítottnak, hogy a BKV ki tudja fizeti. Hírek szerint azt kérte, hogy a főváros adjon egy igazolást arról, van fedezete a munkák kifizetésére. A Bamco arra hivatkozott, hogy Budapestnek nincs elfogadott költségvetése, hitelt pedig a gazdasági válság, valamint az ország és a főváros leminősítése miatt igen nehezen kapna az önkormányzat. A DBR Metró azonnal felszólította a Bamcót, hogy folytassa a munkát. A közleményben a beruházó kijelentette, hogy tud fizetni, ha azonban a cég két héten belül nem veszi föl a munkát, akkor a DBR bont szerződést, és saját maga fejezi be a fúrást, vagy más céget bíz meg azzal.
A Bamco és a DBR között hónapokkal ezelőtt állandósult a vita az alagutat fúró cégcsoport követeléseiről. A konzorcium 35 milliárd forintot követel többletmunka címén - a munkát eredetileg 59 milliárdért vállalta. A főváros a pluszigényt irreálisnak tartja, és nem hajlandó fizetni. A cégcsoport és a BKV magas szintű egyeztetéseket kezdett lapzártánkkor. Egyelőre csak az derült ki, hogy április végéig naponta tárgyalnak. Úgy tudjuk, hogy a cégcsoport francia vezetője és a BKV vezérigazgatója is találkozik majd. A Bamco akkor jelentette be a leállást, amikor éppen folytatni lehetne a fúrást. Most az egyik legnehezebb szakasz, a Duna alatti rész következne.
Kovács Levente, Újbuda metróbiztosa elmondta: a déli pajzs akár azonnal el tudna indulni, minden technikai feltétel adott ehhez a Szent Gellért téri oldalon és a Fővám téren is felkészültek a szerkezet fogadására.
Újabb csúszás
Az még a Bamco leállása előtt kiderült, hogy előreláthatólag csak 2012 elején kezdődhet meg a 4-es metró próbaüzeme, ami fél évig is eltarthat. Erről Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője beszélt, amikor a nagyhéten bemutatta az épülő a Fővám téri állomást. A mostani, már nem először módosított határidő azt jelenti, hogy két és fél évet csúszik az építkezés befejezése az eredeti, 2009. decemberi határidőhöz képest. A munkáknak eddig kevesebb, mint felét (40 százalékát) végezték el a kivitelezők, igaz, néhány állomás szerkezetének építése már a végéhez közeledik. Most úgy számolnak a szakemberek, hogy a pajzsok valamikor 2010 elején érik el a Keleti pályaudvart. Ezután kell megépíteni a sínpárokat (ezt egyébként a budai oldalon rövidesen el tudják kezdeni, Pesten azonban csak akkor, ha a pajzsok elérték a Baross teret), be kell fejezni az összekötő alagutakat. Ki kell építeni az elektromos hálózatot, a biztonsági eszközöket és azt a vonatbefolyásoló rendszert, amelyik irányítja majd az automata szerelvényeket. Ezután kezdődhet csak a próbaüzem.
A késés egyik oka, hogy az alagutak fúrása sokkal lassabban halad, mint azt tervezték. A francia-magyar-osztrák Bamco cégcsoport eredetileg azt vállalta, hogy két év alatt elérnek a fúrópajzsok a Keleti pályaudvarhoz. A fúrást 2007 áprilisában kezdték, így mostanra kellene elérniük a szerkezeteknek a Baross térre. A két pajzs azonban a Szent Gellért téren áll. A késést a DBR Metró részben a saját hibájának tudja be: néhány területet nem tudtak határidőre átadni a kivitelezőnek és csúsztak az engedélyek megszerzésével. Ugyanakkor a DBR szerint a Bamco is felelős: a Szent Gellért tér előtt több hónapot álltak a pajzsok, mert a cég egy tervmódosítást nem engedélyeztetett a hatósággal, amely így megtiltotta a munkát. Emellett egy időre a Bamco magától is leállt, miután vitába keveredett a DBR-rel.
Állomás a Duna és a Közgáz alatt
Közben április elejére elkészült a Fővám téri metróállomás két peronalagútja, így az állomásra már be tudnának futni a fúrópajzsok. Helyszűke miatt a megállót nem tudták végig a felszínről lemélyíteni - mint a legtöbb most épülő állomást -, hanem 20 métert be kellett fúrni a Közgazdasági Egyetem épülete, 20 métert pedig a Duna medre alá. Különösen ez utóbbi volt nehéz, mert vízbetöréstől tartottak a szakemberek. Egy ideig az is szóba került, hogy egy mesterséges szigetet alakítanak ki a Dunán az építkezés idejére, ez azonban lassú és drága lett volna. Végül fagyasztásos technológiát alkalmaztak: folyékony nitrogént fecskendeztek a földbe a peronalagút építése közben.
A Fővám téri állomás peronja van a legmélyebben a most épülő metrószakaszon: 33 méterrel a felszín alatt. Külön érdekesség, hogy a néhol egészen a felszínig ki lehet látni (a peronok üvegtetőkön keresztül természetes fényt is kapnak majd), ezért viszont nagyon bonyolult tartószerkezeteket kellett építeni, hogy megtartsák a 30 méter mély falakat. A vasbeton tartógerendák keresztül-kasul futnak a térben.
Kezdődik a járműtelep építése a Kelenföldi pályaudvar mellett
Rövidesen elkezdik építeni a 4-es metró járműtelepét az Etele tér és az Andor utca között, a Borszéki út melletti területen. A metrószerelvényeket befogadó csarnok és a többi épület alapterülete összesen több mint 10 ezer négyzetméter lesz, és a tervek szerint 2011 tavaszára készül el teljesen. A telepet a Swietelsky építi majd meg 12 milliárd forintért. Ez a cég dolgozik például a Bocskai úti állomásnál, és az összes megálló külső és belső munkálatait is ők fejezik be. Ezenkívül elképzelhető, hogy májusban újra teljesen lezárják a Műegyetem rakpartot. Erről még nincs végleges döntés, de valamikor még meg kell építeni a Szent Gellér téri metróállomás kijáratát.