A világgazdasági válság hatásai a családi költségvetésen keresztül a nyári terveket sem kímélik. Ugyanakkor sokan vannak, akik inkább máshol próbálják meghúzni a nadrágszíjat, de a szabadságról és az utazásról nem hajlandóak lemondani. Akik idén nem engedhetik meg maguknak a tengerparti nyaralást, az országhatáron belül próbálják kárpótolni magukat. Legalábbis ezt támasztják alá azok a felmérések, amelyeket az elmúlt hónapokban végeztek a közvélemény-kutatók.
A Forsense Intézet múlt hónapban végzett, 800 fős közvélemény-kutatást, amelyben a nyaralni vágyók háromnegyede magyarországi, egynegyede pedig külföldi célpontot jelölt meg utazása célállomásaként. A belföldi nyaralóknak csaknem a fele a magyar tenger partján tervezi a kikapcsolódást, de népszerű helynek számít Hajdúszoboszló is. A belföldi turizmus növekedésének oka többek között az is lehet, hogy az utazásról szóló döntést egyre később hozzák meg az emberek, amikor már elsősorban a közelebbi úti célok jöhetnek szóba.
A döntés elodázásában nagy szerepet játszik az is, hogy a többség nem tudja megsaccolni, hogy a folyamatosan változó gazdasági helyzet milyen hatással lesz a családi költségvetésre. Szintén a belföldi turizmust erősíti az üdülési csekk népszerűsége, amelynek nagyságrendjét az megváltozott adószabályok nem vetették vissza.
A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint idén több mint 50 milliárd forintnyi utazási csekket adtak dolgozóiknak a hazai cégek és feltehetően mintegy 186 milliárd forint cserél gazdát idén nyáron a vendégek és a vendéglátók között. Aki viszont ragaszkodik a külföldi nyaraláshoz, annál az euró ingadozása sokat nyom a latban a döntéshozatalnál, hiszen az utazóknak azt is meg kell fontolniuk, hogy mikor, milyen árfolyamon és milyen ütemben vásárolják meg a nyaraláshoz szükséges valutát.
Aki még nem váltotta át a forintját euróra, annak érdemes figyelni és a 280 alatti árfolyamot kivárni - állítják a szakemberek. A felmérések szerint a legtöbben júliusban és augusztusban utaznak és maximum 7-10 napot szánnak az üdülésre. A munkapszichológusok szerint ez az időtartam nagyon kevés, szerintük évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség megszakítás nélkül ahhoz, hogy a munkavállaló regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra "hasznát vegye" a cég.
