Az Antall-, majd Boross-kormány földművelésügyi államtitkára mostanában gyakori vendég a médiában, hiszen az élelmiszerárak drasztikus emelkedésére világszerte keresik a válaszokat. Raskó a találkozón elmondta, komoly verseny alakult ki az élelmiszerek és a bioüzemanyagok között. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb a nyersolaj, vagy a földgáz ára, annál inkább megéri a gabonát üzemanyaggá alakítani. A bioetanol-ipar így fantasztikus tempóban fejlődik, amely mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban komoly támogatást kap.
Sajnos hiába lépnek fel az ellenzők az etikai kérdésekkel, és a lehetséges káros következményekkel, sem az EU, sem az USA nem kíván változtatni politikáján - magyarázta a folyamatot a közgazdász. Hozzátette, amennyiben a gabona árak magas szinten maradnak, beindul a láncreakció, és a takarmány drágulásával a hús és más alapélelmiszerek ára is nagyot ugrik majd. Ez pedig a csökkenő reáljövedelemmel rendelkező magyar állampolgárok helyzetét tovább nehezíti.
Az élelmiszer árának világszintű növekedéséhez azért más tendenciák is hozzájárulnak - figyelmeztetett Raskó. Egyrészt a globális felmelegedésnek köszönhető általános vízhiány, szárazság számos helyen jelentős veszteségeket okoz. A nagy mezőgazdasági termelőnek számító Ausztráliában évek óta folyamatos az aszályos idő, így csökken a hozam. Másfelől Kína és India fogyasztása rohamosan növekszik. Kína annak ellenére, hogy önellátásra törekszik, gabonából és takarmányból sok tízmillió tonnát importál, ezzel pedig kiszívja a világpiacról azt a felesleget, ami korábban jellemző volt. Mivel Kína és India erős gazdasági és életszínvonalbeli növekedésben van, 2,2 milliárdos lakosságukkal egy tartós keresletet teremtettek.
Az árrobbanás ellen azonban globális és lokális lehetőségeink is vannak - folytatta előadását az expolitikus. Az uniós agrártámogatások eddig kifejezetten termeléskorlátozó filozófián alapultak, azaz a nem termeléshez kötődtek, így ezt rövid időn belül meg kell változtatni. Másrészt még léteznek olyan térségek - például Afrika ahol több százmillió hektár jó minőségű szántóterület van. Afrikában alig 50-60 millió tonna gabonát termelnek, holott a térség potenciálja ennek a tízszerese lehetne. Itt tehát el kell indítani az ipari méretű termelést. Raskó György azzal bíztatta a megjelenteket, ezek következtében lassan, de stabilizálódhatnak az élelmiszer árak.
(Az Újbuda TV képes beszámolóját hétfőn láthatják a tévében 18 órakor, és kedden itt az Interneten. - a szerk.)
T. D. - ÚjbudaTV (2008. 05. 28.)
