A Magyar Gallup Intézet személyes megkérdezésen alapuló vizsgálatot folytatott a XI. kerület felnőtt lakosságának körében. 2007 május 23 és június 14 között. A vizsgálat során összesen 2199 felnőtt magyar állampolgár megkérdezésére került sor. Az eredmények összehasonlíthatóak ugyanezzel a módszertannal készült, 2000 felnőtt személyes megkérdezésén alapuló, 2004-ben készült vizsgálattal.
A KERÜLET FEJLŐDÉSE
A kerület lakói a szűkebb környezetükben végbemenő folyamatokat jóval pozitívabban látják, mint fővárosi, vagy az országos helyzetet. Az országos és a kerületi ügyek megítélésének különbsége 2004 óta csak nőtt, a kerület általános megítélése jelentősen javult, ezzel szemben az országé romlott.
A kerületi polgárok háromnegyede lát fejlődést a lakókörnyezetében az elmúlt öt évben, és közel ennyien látják pozitívan a jövőt. Az újbudaiak lokálpatriotizmusa évek óta alig változik, tízből kilencen szeretnek a kerületben élni és háromnegyed részük büszke arra, hogy itt lakik. A lakóhelyhez való ragaszkodásukat mutatja az is, hogy csak minden tizedik itt élő, elsősorban a fiatalok, gondolják úgy, hogy az elkövetkezendő 3-4 évben elköltöznek a kerületből.
AZ ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA
Az újbudai lakók érdeklődése az Önkormányzat munkája iránt csak kis mértékben változott az elmúlt három évben. Az önkormányzati döntések iránt az itt élők fele érdeklődik, viszont minden tizedik polgár teljesen elzárkózik a kerületi politikától. Legkevésbé a fiatal, harminc év alatti korosztály érdeklődő, míg az idősebb, ötven év feletti, magasabb iskolai végzettségű lakosság sokkal nyitottabb a helyi ügyek iránt . A lakosságnak a nagyobb része (56%) úgy véli, hogy elegendő információ áll rendelkezésre a kerületet érintő ügyek megismeréséhez.
2007-ben minden második kerületi elégedett volt az Önkormányzat tevékenységével, ez lényegében azonos a három évvel ezelőtti eredménnyel. Az idősebbek elégedettebbek, mint a fiatalabbak.
Az elmúlt három évben a kerületben történt legfontosabb pozitív intézkedésekkel kapcsolatban a megkérdezettek kétharmada említett valamilyen konkrét dolgot. A legtöbb említés (37 %) a városképpel, a kerület közterületeinek felújításával kapcsolatosan hangzott el. Ezen belül az egyik legtöbbet említett nagyszabású program, a kerületi játszóterek felújítása volt a véleményt nyilvánítók szerint. A kerületi szolgáltatások mennyiségében és színvonalában történt javulást a válaszadók negyede sorolta a pozitív kerületi intézkedések közé, ezen belül is a bevásárlási lehetőségek bővülése és a vásárcsarnok megépítése emelhető ki.
Az elmúlt három év negatív történéseivel, hibáival kapcsolatban a legtöbb probléma a közlekedéssel (24 %) kapcsolatban fogalmazódott meg, sokan panaszkodtak az utak rossz állapotára, az útfelújításokra és útlezárások okozta gondokra Ezzel összefüggésben a lakosság egytizedét érintette hátrányosan a 4-es metró építése, de erről még később írunk.
POLGÁRMESTER
A polgármester abszolút ismertségnek örvend a kerületben (84% tudja a nevét). Molnár Gyula polgármester munkájával a választópolgárok több, mint a fele (56%) elégedett, vagy teljesen elégedett. Ez az arány jelentős eltérést mutat életkor szerint, az idősebbek jóval elégedettebbek, mint a fiatalabbak.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYFÉLSZOLGÁLATA
Az elmúlt két év alatt a kerület lakosságának közel fele (47%) kereste fel a Polgármesteri Hivatalt. A legtöbben az 50-59 éves korosztályból és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül mentek el ügyeikkel az Ügyfélszolgálatra.
Azok körében, akik felkeresték a Polgármesteri Hivatalt, a döntő többség elégedett volt (89%) az Ügyfélszolgálattal általában is, de az ügyfélfogadási idővel (87%) és a hivatal munkatársainak udvariasságával is (92%-uk) külön-külön.
2004-hez képest az általános elégedettségi szint nem változott, azonban minden vonatkozásban nőtt a teljes mértékben elégedettek aránya.
A kerület lakóinak kisebb része (43%) hallott arról, hogy a kerület önkormányzata egy ingyenesen hívható telefonszámot, úgynevezett "zöldszámot" üzemeltet. Ezt a "zöldszámot" azonban kevesen vették még igénybe (17%-a a számot ismerők körében). A "zöldszám" üzemeltetését a lakosok nagy többsége helyesli.
KÖZBIZTONSÁG
A kerületi lakosok biztonságérzete jelentősen javult 2004 óta. Míg három éve tízből heten, 2007-ben már nyolcan érzik magukat inkább biztonságban a kerületben, mint nem. Különösen a harminc felettiek biztonságérzete javult 2004 óta. A Gellérthegyen és a Lágymányosi lakótelepen élők biztonságérzete valamivel lemarad a kerület más részein élőkétől.
Nem változott a rendőrségbe vetett bizalom mértéke, 2004-ben és 2007-ben is a lakosság nagyobbik része gondolja úgy, hogy lehet a rendőrségre számítani. Másfelől viszont nem jó hír, hogy minden tizedik kerületi lakos továbbra sem bízik a rendőrségben A 30 alattiak kevésbé bíznak a rendőrségben, mint az idősebbek.
A közbiztonság megítélése terén viszont inkább javult a helyzet. A kerület lakóinak bő negyede véli úgy, hogy javult a közbiztonság az utóbbi egy évben, és csak minden tizedik felnőtt látja úgy hogy romlott. Különösen Kelenföldön érzik úgy az ott lakók, hogy biztonságosabb a környékük, mint korábban (47%).
A Térfigyelő Rendszerről a kerületi lakosok háromnegyede hallott. Kortól , nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül a nagy többség hasznosnak tartja és támogatja további térfigyelő kamerák kihelyezését.
EGÉSZSÉGÜGY
A kerületben élő és az egészségügyi ellátást megítélni tudó lakosság bő fele alapvetően elégedett a kerület egészségügyi ellátásával. Az egészségügy helyzetére vonatkozó elégedettségi mutató 2004 óta szignifikánsan nem változott. A kerületben élők a háziorvosi szolgálattal inkább elégedettek, mint a szakorvosi rendelőkkel, vagy a Szent Imre Kórházzal.
OKTATÁS
A kerületi alap és középiskolai oktatás színvonalát a kerület lakóinak csak a fele tudja megítélni. A kerületi oktatás színvonalát, rendszerét a területet ismerők körében négyből hárman értékelték négyesre, vagy ötösre. Kiváló értékelést (5-öst) az oktatási területet ismerőknek is csak igen kis része (15%) adott.
Újbuda lakosainak jelentős része tisztában van azzal, hogy a kerületi óvodák és általános iskolák finanszírozása kerületi feladat. A középiskolák fenntartását csak minden második kerületi lakos gondolja a helyi Önkormányzat feladatának, míg minden harmadik a Fővárosnak tulajdonítja ezt. Az oktatási intézmények fenntartási rendszerének ismeretében nincs jelentős különbség a 18 évesnél fiatalabb gyerekkel rendelkezők körében sem.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a Kerületi Önkormányzat átadja-e a középiskolák fenntartását a Fővárosi Önkormányzatnak. Ezt a lépést az iskoláskorú vagy kisebb gyerekkel rendelkező szülők közül tízből hárman inkább támogatják, hárman ellenzik, négyen pedig semlegesek ezzel kapcsolatban. A 8 + 4 rendszer megszűntetését már valamivel többen ellenzik az érintett csoportban (35%). Érveik között elsősorban a 8+4 rendszer megfelelő működése, az hogy a gyerekeknek nem kell iskolát váltania és a kialakult jó tanár - diák - szülő kapcsolat jelenik meg.
LAKÓKÖRNYEZET ÁLLAPOTA
A kerületben élők lakókörnyezetükkel való elégedettsége az elmúlt három évben szinte minden mutató esetében nőtt. A játszóterek állapota és a parkosítottság tekintetében jelentős a fejlődés. A háztartási szemétszállítással továbbra sincs probléma 2004-ben és 2007-ben is a lakók több, mint háromnegyede volt elégedett azzal.
A saját házának műszaki állapotával csak minden második kerületi lakos (48 %) elégedett. A ház műszaki állapotának megítélése lényegesen függ a ház jellegétől. A legelégedettebbek a kertes, családi házban élők (76 %), míg a régi bérházakban, valamint az elővárosi kisudvaros házakban élők körében vannak legkevésbé megelégedve a műszaki helyzettel. A kerület köztisztasági helyzetével kapcsolatban a kerületiek harmada elégedett csak (32 %).
Falfirkák, graffitik a kerületben élők harmada szerint jellemző Újbudára. Ezzel kapcsolatban csak minden tizedik ember volt közömbös, minden második kerületi lakost viszont nagyon zavarja a falfirkák látványa. Lágymányos (52%) és Szentimreváros (43%) lakosai tartják leginkább jellemzőnek a graffitit környezetükben.
A kerületben legtöbben a Fehérvári út és az Andor utca állapotát kifogásolták, ezeket gondolják leginkább felújításra szorulónak. Nagyobb problémát jelent azonban az újbudaiak számára a parkolási helyzet, mint a fő- és mellékutak állapota. Mindössze a lakosság 17 százaléka elégedett a jelenlegi parkolási lehetőségekkel.
A közlekedési helyzettel az újbudai lakosok közül a kelenvölgyiek a legelégedettebbek, még a tömegközlekedés tekintetében is, annak ellenére, hogy a városrész viszonylag távol esik a központtól. A legkedvezőtlenebb közlekedési állapot a belső kerületeket jellemzi, ahol a nagy forgalom és az útlezárások miatt érthetően sokkal nehézkesebb mind a közlekedés, mind a parkolás is.
HÁZTARTÁSI HULLADÉK
Az újbudaiak kevesebb, mint fele (45%) szelektálja a háztartási hulladékot. A legkevésbé környezettudatos korosztály a fiatal, 25 év alatti és a nagyon idős, 70 év feletti polgárok csoportja, akiknek csak harmada szelektálja otthon a háztartási hulladékot. Számottevő területi egyenlőtlenségek vannak az egyes városrészek között a hulladékot szelektálók arányában: környezettudatosságban az élen járó a kertvárosias Kelenvölgy, legkevésbé pedig a központban fekvő Szentimreváros.
Ha az önkormányzat több hulladékgyűjtő szigetet helyezne ki, a lakosság kétharmada valószínűsíthető, hogy szelektálná a szemetet. A városrészek tekintetében különösen a lakótelepeken élőket ösztönözné a szelektálásra az, ha több konténert helyeznének ki. Az iskolai végzettséggel arányosan nő a hulladékot szelektíven gyűjtők aránya, és jövőbeni hajlandósága is.
SZOCIÁLIS RENDSZER
Bár a korábbi évekhez képest javult a szociális támogatási rendszer megítélése, de még így is a kerületi lakosság alig harmada elégedett ezzel.
A lakosság háromnegyede tud arról, hogy az Önkormányzattól támogatást lehet igényelni a lakhatáshoz, vagy a rendszeres gyógyszerek megvásárlásához. A lakosság hatodának lenne szüksége a lakhatási, illetve a gyógyszertámogatásra. Ezzel szemben az újbudaiak alig tizede kért támogatást az Önkormányzattól a lakhatáshoz, illetve a gyógyszerek megvásárlásához. A lakhatási támogatást igénylők 84 százaléka, a gyógyszertámogatást igénylők háromnegyede kapott támogatást.
A gyermekes családok háromnegyede hallott az iskoláztatáshoz igényelhető támogatásról, és minden ötödik-hatodik kerületi lakosnak (18%) szüksége lenne rá. Ennek ellenére csak minden tizedik (10%) adta be igénylését az Önkormányzathoz, akik viszont többségében meg is kapták azt.
A szociális programok közül a hajléktalanok éjszakai szállásának biztosítását és az önálló lakással nem rendelkezők számára szociális bérlakások építésének lehetőségét tartják leginkább fontosnak a kerületi lakosok.
HAJLÉKTALAN KÉRDÉS
A XI. kerület lakóinak kétharmada tartja nagy problémának a hajléktalanok kérdését és ugyancsak ennyien észlelik, hogy a környékükön élnek hajléktalanok. Különösen a szentimrevárosiak, és a lágymányosiak említették a hajléktalanok jelenlétét környezetükben, míg legkevesebb hajléktalan Kelenvölgy területén él. A közbiztonság megítélését nem befolyásolja az a tény, hogy a környéken élnek e hajléktalanok, vagy sem.
A hajléktalanok ügyének kezelését a lakosság fele a kormány feladatának tartja, hatoduk a Fővárosi Önkormányzat, további hatoduk pedig a Kerületi Önkormányzat feladatai közé sorolja ezt.
4-ES METRO
A 4-es metró programot a kerületi lakosainak döntő többsége támogatja. A kerületiek háromnegyede egyetért (57 %-a teljes mértékben!) a metróépítéssel és csak minden tizedik (11%) utasítja el a beruházást. Hasonló arányban gondolják úgy a lakók, hogy ez a beruházás a kerületük hosszabb távú fejlődését is elősegíti majd.
Azzal kapcsolatban, hogy a helyi vezetés mennyire képviseli jól a kerület hosszabb távú érdekeit a beruházással kapcsolatban, már inkább megoszlanak vélemények: a lakosság bő fele gondolja úgy, hogy jól vagy kiválóan, de minden ötödik kerületi polgár nem tudott állást foglalni a kérdésben. Nagyobb elégedetlenséget tapasztalhatunk a lakók körében azzal kapcsolatban, hogy a kerületi vezetés mennyire védi a lakosság nyugalmát, biztonságát az építkezés alatt: kevesebb mint az újbudaiak fele (45%) elégedett, míg közel ennyien közepesre vagy gyengébbre értékelték az önkormányzatot.
A kerület lakosainak nagyobb részét (54%) zavarja az építkezés a mindennapokban. Mindössze a kerületi lakosok negyedét érinti kevésbé a metró építés, míg közel ennyien vannak azok is, akiket közömbösen érint, vagy "zavarja is meg nem is".
A kellemetlenségek elviselésének azonban megvan az értelme, hiszen a lakosság háromnegyedének fogja megkönnyíti a közlekedést a jövőben a 4-es metró és csak minden negyedik véli úgy, hogy a közlekedésben semmilyen előnye nem származik majd a metró elkészülésével. Ez utóbbiak többnyire idős lakosok.
KERÜLETI MÉDIA
A kerületi lakosság fele (55 %) rendszeresen olvassa az Újbuda című kerületi újságot és csak 9 % az, aki még szinte soha nem lapozott bele. A kerületi lakosok nagyon pozitívan értékelték az Újbuda újságot minden tulajdonság tekintetében. Az értékelők több, mint 70 %-a áttekinthetőnek, informatívnak és érdekesnek tartja azt és csak a pártatlanság tekintetében oszlanak meg közel egyenlő arányban a vélemények.
A megkérdezett kerületi lakosság kétharmada tudja otthonában fogni a Újbuda TV adását, és közülük minden negyedik felnőtt szokta nézni (18 % hetente és 8 % naponta) a csatorna műsorait.
Az országos átlaghoz (47%) képest többen, lakosság több, mint fele (55 %) szokott otthonról, vagy munkahelyéről internetezni, a döntő többség (95%) legalább heti rendszerességgel (69 % minden nap!). Az internetezők harmada látogatta már meg a kerület honlapját.
(A mintavétel a többlépcsős mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A XI. kerület lakossága egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett több szempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 2.07%.)
Magyar Gallup Intézet (2007. 09. 19.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
