Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 16. szerda, Gál

Az Anyák ünnepe

Ha az ember nőnek születik, valahol mindig ott motoszkál benne az anyaság ősi ösztöne. A kislányban, aki nagy gonddal öltözteti és fésülgeti a babáit, a nőben, aki megtapasztalja az áldott állapot és a szülés semmihez sem hasonlítható mivoltát, és a nagymamában, aki unokái arcán látja visszaköszönni saját gyermeke vonásait. Isten éltesse az Édesanyákat!

Szinte nem volt olyan korszak az emberiség történetében, ahol valamilyen formában meg ne emlékeztek volna a szülőanyáról. A fennmaradt források szerint az első "ünnepelt" az ókori görög mitológiai alak, Rhea volt, akit az istenek és istennők anyjának tekintettek.

Később, a kereszténység elterjedésével ez az ünnep vallási színezetet kapott. Rhea alakját felváltotta Máriáé, ugyanakkor a valódi szülőanya képe is egyre hangsúlyosabb szerephez jutott. Akkoriban még a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották meg az ünnepet. Ilyenkor a család apraja-nagyja együtt ment az istentiszteletre, majd a nap végén különleges vacsorával, apró meglepetéssel kedveskedtek a gyerekek édesanyjuknak.

A családjuktól messze dolgozó szolgálók pedig szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák süteményét.

A modernkori Anyák napja kialakulását a múlt század elejére datálhatjuk, igaz, már előtte is voltak kezdeményezések az ünnep hivatalossá tételére. Közülük a legismertebb az amerikai költőnő és politikus, Julia Ward Howe alakja volt, aki elsőként vetette fel az Anyák napja gondolatát.

Az ünnep szülőanyjának mégis a Philadelphiában élő Anna Jarvist tartják, aki az 1905 májusában elhunyt anyja tiszteletére emlékünnepélyt rendezett, aki a megemlékezésen - az ilyen ünnepségek később hivatalosan is elfogadott virágát - 500 szál fehér szegfűt osztott szét a megjelentek között. A ceremónia annyira meghatotta, hogy valóságos kampányt hirdetett az ünnep hivatalossá nyilvánításáért.

Elsőként 1910-ben, Nyugat-Virginia államban ünnepelték az Anyák napját. Egy évvel később már szinte minden állam jegyezte ezt a napot. 1914-ben pedig Wilson elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az Anyák napját, nemzeti ünnepként, minden évben május második vasárnapján fogják tartani. De Jarvis sikere nemsokára visszájára fordult. Sőt, 1923-ban keresetet nyújtott be, hogy állítsák le az Anyák napi fesztivált. Felbőszítette ugyanis az elüzletiesedés, amire a virágárusok használták az ünnepet. Az egyik, háborús anyákkal tartott összejövetelen az asszonyok fehér szegfűt árultak, hogy így gyűjtsenek pénzt. Nem ezt akartam - mondta Jarvis, aki egyébként a fehér szegfűt választotta az anyák szimbólumának. A szép érzelmek napját akartam létrehozni, nem pedig a haszonszerzését - jelentette ki. Jarvis asszony 1948-ban, teljesen visszás helyzetbe kerülve, 84 évesen halt meg. Gyermeke soha nem született, mert egész életét arra áldozta, hogy megakadályozza az általa alapított ünnep üzletté válását. Halála előtt úgy nyilatkozott, hogy sajnálja, hogy valaha is belefogott az Anyák napja létrehozásába. Közben pedig májusonként szobáját megtöltötték a világ minden tájáról érkező üdvözlőlapok. Az emberek végül is őt tekintették az anyák napja anyjának.

Manapság, Jarvis igyekezetének hála, illetve későbbi ellenségeskedése ellenére, évente egyszer szerte a világon megemlékeznek az édesanyákról. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik. Hazánkban először 1925-ben rendezte meg az ünnepet az Ifjúsági Vöröskereszt, akik a gyermekeken keresztül szóltak az anyákhoz.

Többen viszont úgy látták, hogy az anyák napja nem szentel elég figyelmet a gyermekvállalási kedv szaporítására, ezért három évvel később megalapították az ünnep magyarosított formáját is a nagycsaládos anyák tiszteletére. Ennek a napját augusztus 20. - ára tűzték ki. Először a Nemzeti Múzeum kertjében rendezték meg az ünnepet, ahol több mint 100 anya részesült kitüntetésben és pénzjutalomban, valamint a hozzájuk tartozó ezer gyermeket ruházták fel. A második ünnep méginkább felülmúlta az elsőt. Már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte, közel 500 településen rendezték meg magyar anyák nemzeti ünnepét. Az esemény fővédnöke Horthy Miklósné lett, de gróf Széchényi Aladár is jelentős magánadományt ajánlott fel a nagy családok megsegítésére. Az ezer pengős jutalom annak járt, aki Baranya és Somogy megyében (itt volt ugyanis a legkisebb a népszaporulat) a legtöbb gyermeket neveli. A kezdeti széles körben elterjedt ünnepség néhány év leforgása alatt elveszítette a jelentőségét, pedig a szervezők mindent megtettek a népszerűsítés érdekében. Már nem ragaszkodtak az augusztus 20. -ához sem, sőt, elkezdték a rendőranyákat is jutalomban részesíteni, de mindhiába. Az ünnep egyre inkább elhalványult és egyre több nehézségbe ütközött. A szegénységben élő anyák, akik reménykedtek az adományokban, egyre többen jelentek meg a rendezvényeken, magukkal cipelve bizonyítékként gyermekeiket. Egy-egy jeles napon annyi rászoruló rohamozta meg az ünnepséget, hogy alkalmanként csak rendőrségi kordonnal lehetett biztosítani a helyszínt az összegyűlt tömeg ellen.

LEGFRISSEBB
×

Az Újbudai robotok menetelése III. rész  

Három részes sorozatunk utolsó részében folytatjuk az újbudai robotprogramozó csapatok bemutatását. Előzetesként csak annyit, hogy most kiderül az, hogy nem csak a fiúk tudnak labdába rúgni ebben a “sportban”. Sőt. A riportokat Both Samu, 12 éves diák készítette.