Kerületünk

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 11. szerda, Árpád

Állás - Miről szól ma a munkakeresés?

Veszely György, a Fővárosi Munkaügyi Központ kerületi kirendeltségének szakértője az Újbudai tavaszi állásbörzéről, a jó önéletrajzról és a helyes önértékelésről

Minden tavasszal állásbörzét szerveznek az önkormányzat Zsombolyai utcai épületében. Mi a céljuk a rendezvénnyel?

 

Hogy ezzel is lehetőséget kínáljunk azoknak, munkát keresnek, s el szeretnének helyezkedni. Egy-egy állásbörze azért kiemelkedően hasznos ebből a szempontból, mert a résztvevő cégek általában olyan állásokat kínálnak itt, amelyeket újságban nem hirdetnek meg. A nagyobb cégeknél ugyanis - a fluktuáció miatt - folyamatosan üresednek meg állások. A statisztikából kiderül, hogy a munkaerőpiacon jelen lévő dolgozók négy százaléka folyamatosan cserélődik, tehát egyik cégtől a másikig "vándorol". Az elhagyott cégeknél pedig álláshelyek üresednek meg. A Magyar Posta jelenleg például itt helyben negyven embert keres, a Magyar Telekom pedig száz főt szeretne felvenni az idén.

Az állások mellett mit kínálnak még a börzére látogatóknak?

 

Ugyanazokat a szolgáltatásokat, melyeket itt, a Munkaügyi Központ kerületi kirendeltségénél is igénybe lehet venni: állásközvetítést, munkajogi tanácsadást, munkavállalási és álláskeresési tanácsadást. Itt a kirendeltségen különféle felkészítő jellegű képzéseket is végzünk emellett, hogy a munkát keresőket megismertessük a piaci követelményekkel.

 

Vagy például azzal, hogyan kell önéletrajzot írni...

 

Úgy van. Manapság már tele az internet különféle önéletrajz-mintákkal, melyeket aztán a munkát keresők gondolkodás nélkül lemásolnak, épp csak azt nem árulja el nekik senki, hogy egy ilyen dokumentumot hogyan lehet - és kell - valós tartalommal feltölteni. Ha csak az szerepel egy ilyen dokumentumban, hogy ki milyen munkaköröket töltött be eddig, de hiányzik, hogy pontosan mivel foglalkozott, mit tett ott, akkor az csak egy darab papír, nem ér semmit.

És ha valaki megfelelő önéletrajzot írt, általában mennyi időt vesz igénybe, amíg sikerül állást találnia magának?

 

Több mindentől függ, de a két legfőbb szempont: rendelkezik-e az illető piacképes, eladható szaktudással, valamint hogy milyen intenzitással keres munkát. Ha ugyanis valaki hetente három munkáltatóhoz "kopog be", az nem álláskeresés,. Annak, aki igazán el akar helyezkedni, naponta kellene meg kell keresnie legalább ennyit, vagy akár még többet is.

Ehhez persze azt is tudni kell, hol találja e cégeket...

 

Úgy van. Ebben az esetben is igaz a mondás, hogy az információ pénzt ér. Ha valaki tisztában van vele, honnan lehet megtudni a cégek címét - amelyek általában egyáltalán nem titkos adatok -, jóval nagyobb esélye van arra, hogy hamarosan felvegye a fizetését az adott helyen. Emellett persze azt is nagyon fontos tisztáznia magában, hogy pontosan milyen állásra pályázik. Nem elég annyit mondani, hogy a közigazgatásban, vagy az élelmiszeriparban szeretnék dolgozni, azt is tudni kell, milyen munkakörben.


Az álláskereséssel foglalkozó anyagok szerint a munka megtalálásának előfeltétele, hogy a jelentkező pontosan tisztában legyen a képességeivel.

 

Mindez csakugyan fontos, de én inkább úgy tapasztalom, hogy ezt a képet az álláskeresők itt, a kirendeltségen alakítják ki maguknak, a beszélgetéseink alatt. Ilyenkor tehát bizonyos értelemben tükröt tartanak önmaguk elé. És ha valaki mondjuk ötvenhét éves, és semmiféle szakképzettsége nincsen, meglehetősen lehangoló következtetésre jut önmagával kapcsolatban. Ilyenkor nagyon nehéz segíteni.

Az ügyfelek egy része tehát Önöket hibáztatja, amiért nem sikerült állást találnia?

 

Ilyesmi is előfordul, de nem túl sűrűn. Egyébként azok jönnek ide rendszeresen, akiknek gondot jelent az elhelyezkedés. De miért? Mindez csak részben magyarázható az általános gazdasági okokkal, a másik oka bizony a személyes adottságokban keresendő! Magyarországon körülbelül kétmillió ember - a munkavállalói korban lévők negyven százaléka - nem rendelkezik semmiféle szakképesítéssel. Ez döbbenetesen magas arány!

Negatívumokat említett. Pozitív példát is tudna mondani?

 

Hogyne. Akadt egy fiatalember, aki gépészmérnöki végzettséggel rendelkezett, és Békés megyéből érkezett hozzánk tréningre. Az első alkalommal felállt, és elpanaszolta: a megyében nem lehet elhelyezkedni, mert egyáltalán nincsenek cégek. Megnyitottam neki egy internetes adatbázist, és a keresés több mintegy hatszáz olyan, céget adott ki, ahol a szakmájával elhelyezkedhetne. Nem is járta végig a tréninget, mert a végére már megtalálta a maga állását.

 

Kiknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy viszonylag könnyen elhelyezkedjenek, s kiknek kell a legnagyobb nehézségekre számítaniuk?

 

Könnyebb megmondani, kik indulnak kedvezőtlenebb helyzetből: akik nem rendelkeznek eladható, piacképes ismeretekkel, szaktudással és úgynevezett háttértudással, ami alatt általában a nyelvismeretet és a számítógépes ismereteket értjük. Akinek például csak nyolc általánosa van, s úgy beszél nyelvet, vagy úgy ért a számítógéphez, hogy ezt semmiféle papírral nem tudja igazolni, akkor gyakorlatilag nulla százalék esélye van arra, hogy bárhol is elhelyezkedjék.

S mi a helyzet a megváltozott munkaképességűekkel?

 

Az a legfontosabb, hogy tudatosítsák magukban: amiért bizonyos képességeik valamilyen oknál fogva korlátozottak, olyanok is jócskán maradtak, amelyekkel teljes értékű munkát végezhetnek. Személyre szabott, egyéni technikákat alkalmazó szakember segítségével megtudhatja, melyek ezek, s arra is választ kaphat, milyen jellegű munkát végezhet. Előnyt jelent, ha valaki - a korábbi tapasztalatai, s a jelenlegi adottságai birtokában - olyan állást céloz meg, amely hasonlít a korábbira, amelyet teljes képességűként végzett.

 

Tegyük fel, hogy a munkáltató felfigyelt ránk az önéletrajzunk alapján, s behív minket állásinterjúra. Mi a legmeglepőbb kérdés, amire fel kell készülnünk? Egy, az interneten hozzáférhető cikk szerint ez: "Milyen állat szeretne lenni?"

 

Ezt azért kérdezik, mert a megjelölt állat tulajdonságaiból igyekszenek következtetni az ember jellemére. A delfin például intelligenciát, segítőkészséget jelez, a kutya hűséget, satöbbi. Amerikában azt is megkérdezik a jelölttől, milyen típusú autó szeretne lenni. De ezek csak meghökkentő kérdések, a probléma inkább azokkal van, amelyek etikátlanok, vagy törvénysértőek. A kérdések csak annyiban lehetnek fontosak a munkáltató számára, hogy az adott munkát el tudjuk-e végezni - ha tehát valaki forgó gép mellett tud munkát végezni, az ne legyen szédülős -, de az egészségügyi részletekről akkor is csak orvos érdeklődhet, s nem a HR-es.


Regényi H.

LEGFRISSEBB
×