Bizonyos végzettségek - így a bölcsész és pedagógus diploma - alapvető hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, mivel egyáltalán nincs rájuk kereslet - mutat rá a hajdani Felsőoktatási Kutatóintézet által végzett, Szerepi Anna által közzétett kutatás multinacionális cégek munkaerőigényét vizsgálva.
Ha viszont nyelvtudással vagy gyakorlati tapasztalattal párosulnak, bizonyos területeken van lehetőség az elhelyezkedésre. A piaci szférában az asszisztensi munkaköröket sok helyen bölcsészek látják el, ha nagyon jól kommunikálnak idegen nyelven. A PR-menedzser, a gazdasági és műszaki informatikus diploma úgy tűnik, semmilyen speciális tudást nem képvisel, így megfoghatatlansága miatt nehéz összeegyeztetni a munkaadók által elvárt precíz és szakszerű igényekkel. S az agrárvégzettség sincs könnyű helyzetben.
Bizonyos szakmák iránt van ugyan kereslet, de csak azokra a jelöltekre, akik biztosan tudnak idegen nyelven kommunikálni, jó szaktudással rendelkeznek és a munka iránt nagyon elkötelezettek. Aki azonban alacsonyabb színvonalú felsőoktatási intézményben tanult, nem rendelkezik használható nyelvtudással, nem kommunikatív és nincs elkötelezve a munka iránt, lemarad a piacon. Így a közgazdász és jogász végzettség abban az esetben, ha nem fed felhasználható szaktudást vagy nem párosul piacképes nyelvismerettel. A marketinges végzettség, a szaktudással, naprakész ismeretekkel és gyakorlattal nem rendelkező informatikus diploma - főleg aktív nyelvtudás hiányában - sem olyan eladható, mint pár évvel ezelőtt.
A munkaerőpiac legkeresettebbjei a jó szaktudással és nyelvtudással rendelkező mérnökök. Elsősorban a villamosmérnökök, akiket a gépész- és építőmérnökök, gyártásfejlesztő mérnökök követnek a sorban. Mellettük kisebb számban faipari mérnökre is szükség van.
Hamar el tudnak helyezkedni a logisztikusok, közgazdászok, és a megfelelő nyelvtudással az egyéb műszaki végzettségű álláskeresők, illetve a speciális, kurrens programnyelveket ismerő informatikusok. Bár nem igényel felsőfokú végzettséget, a jó technikus sem marad sokáig munka nélkül. Minőségbiztosítási mérnökökre és jó könyvelőre, főkönyvelőre is nagy a kereslet. Orvos, HR-es és banki pozíciókra szintén keres munkavállalókat a gazdasági szféra.
S vannak olyan területek, melyekre csak nagy nehézségek árán, esetleg egyáltalán nem lehet szakembert találni. Ilyenek a nyelvtudással rendelkező munkavédelmi szakemberek, műanyagipari mérnökök, minőségbiztosítási szakemberek, tervező- és fejlesztőmérnökök, vegyészek, valamint a speciális, összetett tudással rendelkező szakemberek, mint például a mérnök-közgazdászok.
Az oktatási rendszer rugalmatlanságának megnyilvánulása, hogy a műanyagipari, illetve munkavédelmi képzés teljesen hiányzik Magyarországon - noha kereslet van rá. Pozitív példa a minőségbiztosítás és a logisztikai képzés terén tapasztalható, mely már megjelent a felsősoktatásban, így néhány éven belül várhatóan megszűnik a szakemberhiány ezen a téren.
Angeli Adrienn