Mérnökre, fizikusra, informatikusra, genetikusra sokkal több álláshely vár, mint történészre, filozófusra, vagy akár művelődésszervezőre. Ezért nagyon sok múlik a személyes készségeken, az önállóságon, valamint az önmenedzselés sikerességén.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2005-ös kutatása szerint a legalább egy nyelvet beszélő mérnökök (az agrármérnököket leszámítva), informatikusok biztosak lehetnek abban, hogy sikerül elhelyezkedniük a munkaerőpiacon. Gyógyszerészként, orvosként is jó eséllyel indul az ember. Nehezebb helyzetben vannak viszont a jogászok, pedagógusok, bölcsészek, mivel itt nincs olyan közvetlen kapcsolat a szakképzettség és a munkakörök között. A verseny szintén nagyobb, hiszen igen közkedvelt szakokról van szó, amelyek sok diplomást bocsátottak ki az elmúlt években. Bár bölcsészképzésre a 2005-ös 14 ezer helyett tavaly csak 10 ezer főt vettek fel, az idei - 2007-es - felvételi jelentkezési adatokat nézve is megtartották helyüket a népszerűségi listán a bölcsész szakok. A pszichológia mellett minden évben több bölcsész szak is bekerül a legtöbbek által választott húsz szak közé. A történelem szak, az anglisztika alapszak, a szabad bölcsészet, az andragógia (melybe a főiskolai művelődésszervező szak olvadt bele) voltak a felkapottabb bölcsész alapszakok tavaly.
A hallgatók diplomaszerzés utáni jövőbeni terveinek, elképzeléseinek feltérképezésére irányuló 2006-os vizsgálódásból viszont az derült ki, hogy a bölcsészek a legpesszimistábbak elhelyezkedési esélyeiket illetően. Alig háromnegyedük véli úgy, hogy el tudna helyezkedni szakterületének megfelelő munkakörben - áll az Országos Felsőoktatási Információs Központ tanulmányában. Ennek egyik oka az lehet, hogy a bölcsészettudományi karokon történő képzés nyújtja a legkevésbé szakma specifikus tudást a végzettek számára. Így ezen intézményekből a munkaerőpiac egy igen mobilis diplomás rétege kerül ki. A munkába állási lehetőségek megítélése nyilvánvalóan azzal is összefügg, hogy a hallgatók milyen támogatást remélhetnek a karrierépítéshez az intézménytől, az oktatóktól. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat karrierirodája csak 2006 januárja óta áll a bölcsészképzésben részt vevők rendelkezésére. - Már az egyetemre való belépéskor szeretnénk elérni a hallgatókat - mondja Pál Attila, ügyfélszolgálat vezető. - Az elképzelés az, hogy a karrieriroda szolgáltató egységként közvetítsen a munkaerőpiac és az egyetem hallgatói között. Pszichológiai tanácsadás és kommunikációs, önismereti tréning mellett gépíró-, pályázatíró-, projektmenedzsment tanfolyamok segítenék a munkába állást. Az öregdiák rendszer a már végzett hallgatók pályájának alakulását követi majd nyomon.
Brenner Koloman, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékáni megbízottja szerint a bolognai rendszerben már eleve szakmaspecifikusabbá válik az oktatás a bölcsészkarokon is. A hároméves alapszak kötöttebb felsőfokú szaktanfolyam jellege után a masterképzésben országosan a BA alapszakra felvettek körülbelül harmada folytathatja majd államilag finanszírozott formában. A többieket felszívhatja a pedagógus végzettségűeket eddig is szívesen alkalmazó gazdasági szféra. Kommunikációs és nyelvi képességeiket kihasználva jó eséllyel indulhatnak kommunikációs személyi asszisztens, ügyfélszolgálati munkakörök felé. A kérdésre, hogyan lehet állásra, pénzre, szerződésre váltani a megszerzett tudást azonban érdemes idejekorán felkészíteni a beiratkozott hallgatókat. Így a karrieriroda által kínált jogi tanácsadás, üzleti tervezés, marketing, pénzügy és adószabályok ismerete a bölcsészkaron sem a mellékes tudnivalók kategóriájába lesz sorolandó.
Angeli Adrienn