De mit is láthattak a lelkes kíváncsiskodók pontosan? Először a csorbultan kelő Holdat tanulmányozhatták - ugyanis amikor felkelt, már benne volt a Föld árnyékában. Mizser Atilla, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szerint ezt a jelenséget úgy kell elképzelni, mintha a Holdból kiharaptak volna egy darabot - a régi kínaiak úgy gondolták, az égitestből azért hiányzik egy darab, mert személyesen maga a sárkány falt ki egy részt belőle.
Ezt követően, nagyjából holdkelte után egy órával, a Hold teljesen benne volt a Föld árnyékában, ami azt jelenti, hogy a Föld eltakarta a Holdat, annak felszíne pedig olyan mélyvörös volt, hogy úgy tűnt, mintha egy fantasztikus nagy vörös labdát dobtak volna fel az égre. Ilyenkor valamennyi fény még képes bejutni a Föld árnyékába, és a földi légkörnek köszönhetően ez a fény nagyon erősen megvörösödik, ez okozza az égitest különleges színét.
Sokszor csodáljuk, ahogy naplementekor az égitest szinte teljesen megváltozik, és mélyvörös narancsos színűvé válik - a két jelenség oka ugyanaz, ilyenkor ugyanis a légkörben lévő temérdek mennyiségű por, illetve vulkáni hamu színezi meg a látványt. Amikor felfelé nézünk az égboltra, "csak" körülbelül 10 kilométeren vagyunk képesek átlátni, a láthatár felé nézve azonban több száz kilométernyi teret látunk be, ezért fokozódik a vörös hatás, és a lemenő nap sokkal vörösebb.
A főtitkár Budáról, a Polaris Csillagvizsgálóból követte az izgalmas eseményeket több tucat érdeklődővel egyetemben. A csillagász szerint a jelenség látványát az elmúlt időszakban a vulkánkitörések által a légkörbe (sztratoszférába) juttatott por is befolyásolhatta, fokozhatta a vörös szín intenzitását. - Ez most tényleg nagyon teljes volt, mivel pont telibe kapta az árnyékkúpot - fogalmaz a szakember.
A jelenség itthon legutóbb 2007 márciusának egyik hajnalán volt látható, de Mizser Attila szerint az emberek nem igazán szeretik éjszaka és főleg hidegben kémlelni az eget. Június 15-én szerencsére az idő is kedvezett, így ezen a kellemes nyári estén tízezrek figyelték a jelenséget az egész országban. A szakember szerint Újbudán a Gellért-hegy bizonyult a legalkalmasabb magaslesnek.
Holdfogyatkozás teleholdkor jön létre, amikor a három égitest, a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban van. Ilyenkor olyan fényesen világít a Hold, hogy akár még olvasni is lehet mellette. Ezt a tökéletes egybeesést nagyjából félévente "sikerül összehoznia a természetnek", azonban láthatóságát a légköri viszonyok nagyban meghatározzák, és persze nem mindig szemlélhető hazánkból.
Ezen a különleges éjszakán az úgynevezett "teljesség" - amikor a Hold teljes egészében látszott - 108 percig tartott, ez a szakemberek szerint nagyon hosszú időnek számít. Az este másik érdekessége volt, hogy a jelenség alatt kétszer is átvonult hazánk felett a Nemzetközi Űrállomás fényes, csillagszerű pontként - ami külön kuriózumnak számított.
Az idén a természet még egyszer megajándékoz minket egy teljes holdfogyatkozással, decemberben ugyanis ismét megtörténik a "teljes összeállás".